Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)
A chalkopyrit rendesen pyrittel és sphalerittel keverve, fennőtt kristályhalmazokban fordul elő. Kristályai hiányosan és rendetlenül vannak kiképződve ; egyenetlen érdes felületűek, olykor tarka szinekkel vannak befuttatva. Sphalerit, Pyrit, Galenit. Chalkopyrit, Sphalerit, Pyrit, Kvarcz. Az arsmopyrit aczélszürke, néha kissé barnán befuttatott apró, rövid, oszlopos kristálykái szétszórt csoportokban vannak fennőve a kvarczkérgen. Az egyes kristálykákon ooP, \ Poo és Poo látható. Sphalerit, Chalkopyrit, Pyrit. Kvarcz. Arsenopyrit, Kvarcz, Sphalerit. A pyrit vaskosan mint telértöltelék és a sphalerit-, galenit- és chalkopyrittel, fennőtt kristályhalmazokat alkot. A markasit apró, többnyire befuttatott lemezkékben ós lemezcsoportokban, veséded utánzó alakokban kvarczkérgen sokszor aranynyal fennőve fordul elő. 61. ábra. Részlet a muszári aranybányák ásványainak leírásából Primics György A Csetráshegység geológiája és ércztelérei c. munkájának 102. oldaláról (1896) 111.5.4.1.4. Vasércbányászati monográfiák (Kerpely, Maderspach, Papp) Az idők változását jelzi, hogy az egykor nemesfémtermeléséről híres Magyarországon aránylag rövid idő alatt három monográfia is született a vasérctelepekről (a legutolsó a vaskohászat másik fontos nyersanyagát, a kőszenet is tárgyalta). Kerpely Antal Magyarország vaskövei és vasterményei című, a KMTT megbízásából írt összeállítása (1877) számos ércelemzést közöl, de ásványtani adatokat alig. Maderspach Livius Magyarország vasércz-fekhelyei (1880) című, szintén a KMTT által támogatott összefoglalásának második részében egy egyoldalas összeállítás - „mellesleges és behintett alkatrészek" címmel - függelékként sorolja fel a kísérőásványok némelyikét. A harmadik részben, mely az egyes telepek részletes jellemzését adja - ahogy Tóth Mike írta -, „nemcsak a vasércekről, hanem más ásványokról ... is szerfölött becses megjegyzéseket tesz". 99 Példaként a rudabányai érctelep egyes bányatelkeiről írottakból emeltük ki az ásványtani részeket: 99 Budapest: KMTT. Ismertetése: Inkey B. (1880): Földt. Értés., 1, 95-97; 1. még Tóth (1882: 23).
