Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)
A földtudományon belül az ásványtan-kőzettan, illetve a földtan-őslénytan „személyi elválása" a XIX. század második felére végbement: Szabó József és Koch Antal, illetve kisebb léptékben Franzenau Ágoston volt az utolsó, aki az ásvány- és kőzettanban, illetve a föld- és őslénytanban egyaránt maradandót alkotott. A szakterületek elkülönülése viszont még a felsőoktatásban sem járt együtt a szervezeti egységek további bontásával: ásványkőzettani, illetve ásvány-földtani nevet viselő tanszékek (intézetek) működtek, a földtudomány - elvileg - teljes spektrumával. A XX. század elejére egyre nyilvánvalóbb igények 6 ellenére is csak a budapesti tudományegyetemen kapott a földtan (1895-), illetve egy időre az őslénytan (1882-93 és 1914-17) külön tanszéket. így aztán, amíg az előző korszakban a természetrajzi tudományok, most a földtudomány egyes ágainak müvelése függött a professzor és egy-két adjunktusa és/vagy tanársegéde érdeklődésétől. Az ásványtanon belül uralkodott a leíró ásványtan, illetve az azzal szorosan összefonódó morfológiai kristálytan. Ahogy Koch Sándor írta, 7 „a rohamosan fejlődő ásványtan egyéb irányai, az ásványfizika, ásványkémia, a szerkezetek felderítésére, a szintézisre irányuló kísérletek nálunk nem vertek gyökeret." (L. a III.2.2. részt is.) Ennek egyik oka, hogy a két, majd három tanszék közül ahol mineralógus volt a professzor, az vagy Krenner-tanítvány vagy maga Krenner volt, és 1919-ig ugyancsak Krenner vezette az MNM Ásvány-Öslénytárát. Krenner és iskolája pedig a kristályalaktani kutatást helyezte előtérbe. Koch az egyoldalú morfológiai kristálytani irányultság másik okát a következőkben látta: „ásványfizikai, főként azonban ásványkémiai kutatásokhoz költségesebb felszerelésre, berendezésre van szükség, a vizsgálatok folytatása is állandó anyag- és pénzszükséglettel jár, ezzel szemben a krisztallográfus megelégszik egy goniométerrel is. (...) Az a nagyon kevés, túlnyomórészt középiskolai tanárokból verbuvált mineralógus, aki az egyetemi tanszék mellett, a múzeum ásványtárában, vagy középiskolai tanári állása mellett, hivatását követve, szabad idejében tudományosan óhajtott dolgozni, a fenti okok miatt főként a kristálytan művelésére szorítkozott." Koch, aki mindig is hangsúlyozta a paragenetikai és genetikai szemlélet fontosságát, rámutatott, hogy a Krenner-iskola tagjai közül egyesek „néha túlzásba vitték a krisztallográfiai irányt, csak morfológiára szorítkoztak, nem adva meg a lelőhelyen belül sem a pontos előfordulást, sem a paragenetikai viszonyokat. (...) Ez a »zsebmineralogia« (midőn ti. a helyszínen letört vagy kapott és zsebre vágott egy-két kristály képezi csak a dolgozat tárgyát) az oka, hogy egyes előfordulásokról nem is tudunk mást, mint azokat a kristálytani adatokat, melyeket néhány kristályka goniométeres mérése szolgáltatott, s mely adatok értékesek az illető ásvány morfológiáját, de kevéssé az illető bányahely ásványtársulásának egészét tekintve." Mint a III.l. részben említettük, az ásványtan nemzetközileg az egzakt (kémiai és kristálytani) módszerekkel végrehajtott részletes adatgyűjtés és - a korszak vége felé - a nagy összegzések korszakát élte. A hazai, többnyire alkalomszerű részletkutatások az adatgyűjtés oldaláról (különösen a kristálytant tekintve) megfelelően követték a nemzetközi irányzatot - ezt a neves kézikönyvek bő hivatkozásai is tanúsítják 8 -, nagyobb szabású összegzésre azonban nem futotta mineralógusaink erejéből. 6 Pl. Ilosvay L., Koch A., Lóczy L. & Schafarzik F. (1917): A hazai egyetemeken a mineralógiai és geológiai tanszékek szétválasztása ügyében készített javaslat. Földt. Közi, 47, 444-448. 7 Az idézetek forrása végig Koch (1952: 63-64). 8 A Dana-féle ásványtan nevezetes 1892-es kiadásában például Krenner azon legtöbbet idézett 50 mineralógus között van, akik neve a sok hivatkozás miatt a könyvben rövidítve szerepel (jelen esetben: Knr).
