Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

III.2.2. Kutatásmódszertani fejlődés; a leíró és topografikus ásványtanon kívüli területek áttekintése A hazai ásványtani gyakorlatban a már az előző korszakban ismert és használt egyszerűbb fizikai és kémiai vizsgálatok mellé e korszakban sorakoztak föl az első műszeres anyagvizsgálati eljárások. Mielőtt azonban ezeket áttekintenénk, meg kell emlékeznünk Szabó Józsefnek a „hagyományos" vizsgálati eljárások (Bunsen-égő felhasználásával végrehajtott lángkísérlet + olvadási kísérlet) kombinációján alapuló érdekes módszeréről, melyet elsősorban a földpátok meghatározására dolgozott ki.

9 Szabó saját, földpát-alapú korszerű magmás kőzetrendszertanának gyakorlati alkalmazásához találta ki az eljárást, tekintettel a kőzetmikroszkópia korabeli fejletlenségére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szabó elhanyagolta volna a közetmikroszkópiát, sőt már 1868-ban megkezdte az alig több, mint egy évtizedes múltra visszatekintő módszer hazai bevezetését, beleértve az egyetemi előadások tartását is.

10 Szabóval egy időben kezdte a kőzetmikroszkópiai vizsgálatokat Koch Antal, aki 1868-ban a bécsi egyetemen sajátította el a módszert, és már 1869-ben értekezést közölt A górcső alkalmazásáról a kőzettanban címmel.

11 Csakhamar fölzárkózott hozzájuk a kor egyik legképzettebb geológusa, Hofmann Károly is. i 43. ábra. A Műegyetem Ásvány-Földtani Tanszékén használt, Krenner által átalakított Kohlrausch-féle totálrefraktométer. Ezen végezte Zimányi is törésmutató-méréseit Mineralógusaink közül sokan jeleskedtek a polarizációs mikroszkópia „tiszta" ásványtani alkalmazásában, illetve egyáltalán az ásványoptikában. Az optikai adatok általában az új fajok bevezetésénél, illetve egyéb kristálytani tanulmányok mellett mintegy kiegészítőként szerepeltek, de néha önálló cikkeket is szenteltek e témáknak. Példának okáért Krenner József az újonnan leírt allaktit optikai tulajdonságairól (1885) és a 9 Szabó J. (1873): Egy új módszer a földpátok meghatározására közetekben. Ért. termtud. köréből, 3(5). 10 Mint tudománytörténeti érdekesség megemlíthető, hogy 1876-ban a berlini Fuess cégnek 30 csiszolatból álló sorozatot állított össze Magyarország és Szerbia néhány jellegzetes vulkáni kőzetéről (Vendl, 1926: 210). " Ért. termtud. köréből, 1(17).