Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

36. ábra. Telkibánya, Fekete-hegy (Fichtel: Mineralogische Bemerkungen aus dem Karpathen, 1791) Zipser 258 (többnyire a legközelebbi település neve szerint) ábécérendben felsorolt lelőhely ásványait ismertette. Az egyes fajokat Wernernek az előszó után közölt rendszertani beosztása szerint haladva tárgyalta a lelőhelyek pársoros bemutatása után. TelkeBányáról [Telkibánya] például a következőket írta: „hegyek és erdőségek között fekvő falu Abaúj vármegyében. A hegyek Perlsteinporphyrból [~ perlites riolitból] állnak (36. ábra)". Az innét említett ásványok: Opal gemeiner [közönséges opál], Halbopal [félopál, öt megjelenési változatban], Opaliaspis [opáljáspis, Zappére hivatkozva], Perlstein [perlit, két változat], Obsidian [obszidián], Porzellanthon [porcelánföld, Sennowitzra hivatkozva], Steinmark [köbéi], Grauspiesglaserz mit Spiessglasoker und Quarz [antimonit, antimonokkerrel és kvarccal], Thonporphyr [~ riolifj. A puszta ásványneveken kívül többnyire rövid leírásokat találunk. A telkibányai mézopálról például a következők olvashatók: Közönséges opál, fústszürkébe hajló viaszsárga színű, Wachsopal [viaszopál] és Telkebányer-Stein [telkibányai kő] néven is ismert, májbarna és sárgásbarna opáljáspissal. Sokszor terjedelmesebb leírások is helyet kaptak a könyvben, ilyen a kapnikbányai tetraedritről szóló alábbi bekezdés: Fahlerz [fakóérc] (itt [Kapnikbányán] helytelenül Weisgiltigerz néven ismert), egyszerű háromoldalú piramisokban [tetraéderekben], derékszögű négyoldalú és egészen kicsi hatoldalú oszlopokban kristályosodik [ez utóbbiak valószínűleg bournonitkristályok]. E fakóérckristályok alatt nem ritkán tömeges és hintett Schwarzerz [fakóérc] is megjelenik, részben vörös, tömeges B

raunsteinerzben [rodokrozitban és rodonitban], részben halvány rózsaszín, kvarccal kevert Braunspathbm [dolomitban, Mn-tartalmú kalcitban], részben tömegesen és piramisokban, mint a