Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise (Harangi Szabolcs)

A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise 65 kőzetekben előfordul, az S-típusú vulkánitok gránátjait kvarc, káliföldpát és cordierit kíséri, míg az I-típusú vulkánitok gránátjai mellett amfibol és esetleg klinopiroxén talál­ható (I. táblázat). A Kárpát-Pannon térségben a neogén mészalkáli vulkáni ív nyugati szegmensén viszonylag gyakoriak a gránáttartalmú vulkáni kőzetek (Közép-Szlovákiai Vulkáni Terület: a Körmöc-(Kremnica-)vulkán keleti és nyugati peremén, Neresnica formáció, Pol'ana, Vinica formáció; Brousse et al, 1972; Koneèny et ai, 1995; Kósa, 1998; Karancs: Brousse et al, 1972; Szabó et al, 1980; Lantai, 1991; Kósa, 1998; Börzsöny: Nagy, 1975; Balla & Csillagné Teplánszky, 1980; Embey-Isztin & Noske-Fazekas, 1983; Embey-Isztin et al, 1985; Kósa, 1998; Visegrádi-hegység: Nagy, 1975; Embey-Isztin & Noske-Fazekas, 1983; Kósa, 1998; 1. ábra). Figyelemre méltó, hogy a gránáttartalmú vulkáni kőzetek minden esetben a vulkáni tevékenység első szakaszához kapcsolódnak. A területen a Visegrádi-hegységben találhatók a legnagyobb SiOytartalmú gránátos vulkáni kőzetek. A hegység délnyugati peremén, a Pilis-törésvonallal párhuzamosan riodácit lávadómok helyezkednek el, keleti részén a Csódi-hegy vulkanitja található, míg a hegység belsejéből Benedek (1998) írt le gránáttartalmú riodácitot (Dömös). 4. Analitikai körülmények Két üde kőzetminta (VH-CSH: gránátmentes kőzet, L-CSH: gránáttartalmú kőzet) teljes kémiai elemzését az angliai Eghamben (Royal Holloway University of London, Földtani Tanszék, a továbbiakban: RHU) Harangi Szabolcs végezte NATO posztdoktori ösztöndíjas munkája keretében. A főelemeket és a nyomelemek egy részét (Ni, Cr, V, Rb, Ba, Sr, Pb, Nb, Zr, Y, Th, La, Ce, Nd) Philips PW1480 típusú hul­lámhosszdiszperzív röntgenfluoreszcens spektrométerrel határoztuk meg üveglemezen (főelemek), illetve préselt pormintán (nyomelemek). A nyomelemadatok mátrixkorrekciója a minta főelem-összetétele alapján történt. Az analitikai reprodukálhatóság a legtöbb nyomelemre kevesebb mint ±1 ppm, vagy ±1.5% (Ni, Cr, V, Zr, Nb). A pontosságot nemzetközi standardokkal ellenőriztük. Az egyik minta (VH-CSH) ritkaföldfém­összetételét gerjesztett plazma atomemissziós spektrometriával (ICP-AES) határoztuk meg az RHU geokémiai laboratóriumában. A radiogénizotóp-arányok (""Sr/^Sr, '4'Nü7'*uNd) mérése VG354 ötcsatornás tömegspektrométerrel történt Thirlwall (1991) módszere szerint az RHU izotópgeokémiai laboratóriumában. A mért "SrrSr arány ""Sr/^Sr = 0.1194 értékre, a 1J,Nd/l44Nd arány pedig l46Nd/l4JNd = 0.7219 értékre nor­malizált adatok. A mérések reprodukálhatóságát és pontosságát SRM987 ("Sr^Sr = 0.710241 + 16, n = 16), illetve hígított Aldrich (""Nd/'^Nd = 0.511412+5, n = 8) standardokon ellenőriztük. A Sr-izotóparányok esetében a kőzetek viszonylag magas Rb/Sr aránya miatt jelentős az eltérés a jelenleg mért és a kiindulási S7Sr/**Sr arányok között, ezért 16 millió éves korkorrekciót alkalmaztunk. A Csódi-hegyi vulkánitokkal összehasonlított visegrádi-hegységi minták összetételét azonos analitikai körülmények között elemeztük. A fő ásványi összetevők (plagioklász, biotit és gránát) kémiai összetételét LINK rendszerrel felszerelt JEOL-733 Superprobe energiadiszperzív mikroszondán mértük Londonban, a Birkbeck College, University College of London laboratóriumában. Az elemzések során 15 kV gyorsítófeszültségei és 100 mp mérési időt használtunk. 5. Kőzettani és geokémiai jellemzők 5.7. Kőzettani és ásványkémiai jellemzők A Csódi-hegy vulkáni kőzete, bár helyenként különböző mértékű átalakulást mutat (a kőfejtőkben üde szürke és mállott barna színű változatok fordulnak elő), petrográfiai­lag és geokémiailag is homogén. Korpás (1999) ezzel szemben hangsúlyozza a kőzettest sávos-fluidális jellegét, amely szöveti változásban is megnyilvánul oly módon, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents