Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise (Harangi Szabolcs)

66 Harangi Sz. I. táblázat. A világ különböző területein előforduló almandintartalmú vulkánt kőzetek jellemzői Lelőhely Kőzettípus Gránáttípus Társult fenokristályok Keletkezési p-T Pireneusok dácit-riolit elsődleges q, kfp, plag, bi 5-7 kbar (S-típus) Cerro del Hoyazo, dácit resztit/xenokristály 1 bi, cord, plag n. a. DK-Spjuryolország ill. elsődleges2 Borrowdale, Lake andezit, dácit. elsődleges opx, plag - 12kbar District, Anglia riolit Szlovákia andezit, riolit elsődleges n.a. 9-18 kbar Karancs, andezit (I-típus) elsődleges plag, amf, q kéreg-köpeny határ Magyarország és Szlovákia Börzsöny, andezit, dácit elsődleges, plag, amf, bi, opx 10 kbar Magyarország (I-típus) xenokristály magok E-Oszétia (Középsőandezit, dácit elsődleges klpx, ill. q, plag, 22-36 kbar Kaukázus) (I-típus) amf Nagy-Kaukázus andezit, dácit xenokristály (resztit) plag, opx; ill. n. a. plag, klpx, opx, q, stau, cor Canterbury, dácit és perelsődleges és plag, opx (dácit); 7 kbar, 850 °C Új-Zéland alumíniumos xenokristály q, kfp, plag, bi, riolit (S-típus) opx (riolit) Northland, andezit, dácit elsődleges plag, amf, ilm, 10-12 kbar; 920-1020 °C Új-Zéland ^I-típus) opx, bi vagy_klpx Violet Town, riodácit-riolit, elsődleges (korai és q, kfp, plag, bi. - 4 kbar; - 850 °C Victoria, granodiorit késői kiválás) + cord, (± opx) Ausztrália (S-típ_us) xenokristály/resztit Black Spur, Deddick, riodácit, elsődleges q, cord, plag, bi, 9-18 kbar Victoria, Ausztrália _granodiorit (opx) Cerberean Cauldron, dácit, riodácit, elsődleges + resztit q, kfp, plag, bi, - 4,5 kbar; - 800 °C Victoria, Ausztrália riolit (S-típus) cord, (opx) Ásvány név-rövidítések: amf: amfibol, bi: biotit, cord: cordierit, ilm: ilmenit, kfp: káliföldpát, klpx: monoklin Hivatkozások: [1] Gilbert & Rogers (1989); [2] 'Zeck (1970), Munksgaard (1985); 2López-Ruiz et al. (1977); [7] Tsvetkov & Borisovsky (1980); [8] Popov et al. (1982); [9] Wood (1974); Barley (1987); [10] Day et al. (1974) üveges és holokristályos porfíros sávok váltakoznak egymással. Az általunk vizsgált minták azonban nem mutattak lényeges petrográfiai különbséget. A porfíros pilotaxitos szövetű vulkanitban szabad szemmel is felismerhető a plagioklász, a biotit és a szórványosan megjelenő gránát. A maximálisan 2 mm nagyságú fenokristályok között leggyakoribb a plagioklász (50-60 tf%), őt követi a biotit (20-30 tf%), kevesebb a piroxen (5-15 tf%) és amfibol (5-10 tf%), a gránát részaránya pedig nem haladja meg az 5 tf%-ot (Kósa, 1998). A táblás plagioklász fenokristályok (részletes leírásuk: Buda, 1966) többszörösen zónásak, gyakori az ikresedés. A kristálymagok bytownit (anortittartalom [An] = 77-86%), míg a szegélyek labradorit-bázisos andezin összetételűek (An = 41-57%; 2a. ábra). A kristálylapokkal párhuzamosan orientált elhelyezkedésű kőzetüveg- és opakásványzárványok fordulnak elő. A gránátokban található plagioklászzárványok túlnyomórészt a fenokristá-