Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban (Hála József)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban 23 zi az a „nehéz aranyselyem"-ből Wallenfeld Mihály által készíttetett, és 1898. VIII. 20án nagy ünnepély keretében felszentelt riccerzászló is, amelyet jelenleg a római katolikus plébánia múzeumában ó'riznek (a zászlóanya Hont vármegye főispánjának felesége, Horváth Béláné volt: Honti Lapok, 1898; Hála, 1991). A zászlón a kőbányászok védőszentjének, Szent István vértanúnak, valamint egy kőbányának és három bányásznak a képe látható (5-6. ábra). Helye a XX. század közepéig a templomban volt és ugyanaddig körmeneteken használták a falu kőbányászai és riccerei. Feltehetően a Mayer (egyes forrásokban: Maier) családtól vásárolt területen nyitotta meg ezt a bányát Wallenfeld Károly az 1840-es években (Gesell & Schafarzik, 1885). Történetéről csak keveset tudunk, valószínűleg századunk elejéig működött. A Csódi-hegy közbirtokossági tulajdonban lévő területén nyílt meg a XIX. század végén. Később a Stagel és Spath cég üzemeltette az 1930-as évek elejéig (A Duna..., 1917; Csillag & Vass, 1967). A helyi Schmidt (egyes forrásokban: Schmid) család nyitotta meg saját birtokán 1867-ben (Schafarzik, 1904). 1932-ig működött Schmidt Ferenc örökösei, a Schmidt és Stagel, majd a Stagel és Spath cég kezelésében (Schafarzik, 1904; Schaffer, 1905; Csillag & Vass, 1967). 1937-ben újra megnyitották, majd 1939-ben végleg abbahagyták a művelését (Csillag & Vass, 1967). Az emlékezet szerint működésének utolsó szakaszában a kincstár tulajdona volt. Mayer-bánya (ma: IV-es bánya) Hátsó-bánya (ma V-ös bánya) Mély-bánya (ma VI-os bánya ) Duna-13og3ánvi, TDisegrádi és Sebegéni? - Kerelíh eg ?i Rőbánva-vállalata. WALLENFELD KÁROLY UTÓDA 4. ábra. Wallenfeld Wallenfeld Mihály Mihály hirdetése a XIX. század végén (Murdony et al, 1896) Központi iroda: BUDAPEST, Fig. 4. Advertisement of Mihály Wallenfeld from the late 19th century (from Murdony et al., Cl Ul., 1896) Akáczfa-utcza 4-9. sz.