Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A Csódi-hegyi szerpentines kőzetzárványok ásványai (Papp Gábor és Szakáll Sándor)

A Csódi-hegyi szerpentines kőzetzárványok ásványai 105 I. táblázat. Csódi-hegyi szerpentines (brucitos) minták elemzési adatai Table I. Chemical composition of serpentine (brucite) samples from Csódi Hill (a) (b) (c) (d) (e) (0 (g) (h) (i) (j) (k) (D (m) E. sz. I II III IV 1 2 3 4 5 6 7/11 7/IV IN ásv.o. b ok b,s b,l 1,C,J 1. c \,kk.c ok, kk kk,l,c ok. kk ok ok ok, c Si02 0,65 42,25 6,02 35,20 39,33 40.08 35,89 40,65 38,09 42,13 41,99 40,95 38,94 Ti02 nyltr 0,00 0,02 0,00 0,00 0,00 0,00 nyltr 0,00 0,00 0,00 0,00 A1203 0,23 0,29 0,07 4,05 5,28 3,13 1,40 1,24 2,17 1,40 0,78 0,48 0,20 Fe20, 0,00 0.25 0,49 1,40 0,62 0,46 0,79 0,12 0,10 0,10 0,06 nyltr 0,16 FeO 0,10 0,31 0,18 0,17 0,13 0,15 0,14 nyltr 0,27 nyltr nyltr 0,19 0,00 MnO nyltr 0,05 0,00 0,05 0,53 0,15 0,15 0,12 0,36 0,15 0,19 0,03 0,00 MgO 68,29 39,71 64,61 40,55 36,20 41,14 43,46 42.58 40,14 40,75 41,38 40,26 38,25 CaO nyltr 0,54 nyltr nyltr 1,28 0,34 0,59 0,73 0,32 0,75 0,87 2,13 5,09 K20 nyltr nyltr 0,00 0,00 0,03 0,02 nyltr 0,03 0,02 0,02 0,02 0,01 0,03 Na20 0,04 0,02 nyltr 0,00 0,03 0,03 0,03 0,03 0,05 0,04 0,04 0,06 0,10 P205 0,17 nyltr 0,20 0,08 0,02 0,02 0,02 nyltr 0,04 0,00 0,00 nyltr 0,00 H20+ 0,28 3,21 0,53 1,76 1,97 0,24 0,36 0,42 1,18 0,69 0,75 * 1,38 **1,48 H20" 30,35 13,02 28,11 16,86 14,05 12,59 15,66 14,30 16,47 13,94 14,12 13,76 12,41 cô2 0,48 0,46 0,00 0,49 0,59 1,23 2,17 0,45 0,77 0,67 0,45 1,35 3,72 I 100.59 100,11 100,21 100,63 100,06 100,58 100,30 100,67 99,98 100,64 100,65 100.60 100.38 (a)-(d): Erdélyi et al. (1959, 1961); (e)-(m): Erdélyi (kéziratos adatok. Fernando Veniale szívességéből); valamennyi mintát Nemesné Varga S. elemezte E.sz.: Erdélyi mintajelei, ásv.ö: ásványos összetétel (korabeli röntgendiffrakciós felvételek újraértékelése alapján), uralkodó, fontos és alárendelt komponensek, b: brucit, c: kalcit, kk: klinokrizotil, 1: lizardit, ok: ortokrizotil, s: nem azonosítható szerpentin; nyltr. nyom; *110 °C-ig, **200 °C-ig (a)-(d): Erdélyi et al. (1959, 1961); (e)-(m): Erdélyi (manuscript, courtesy of Fernando Veniale); all analyses by Nemes-Varga, S. E.sz.: Erdélyi's sample numbers, ásv.ö: mineral composition (from the reconsideration of contemporary X-ray data), dominant, important and subordinate components, b: brucite, c: calcite, kk: clinochrysotile, I: lizardite, ok: orthochrysotile, s: serpentine (without further classification); ny/tr: trace; *below 110 °C, **below 200 "C re tömött, gélnemű anyagból álló, több mázsás tömböket robbantott ki a bányászat. E tömbök (fészkek) a bánya felső szintjében, kb. 20-25 m magasságban kerültek napvilágra". Az egyik tömböt zöldes csíkokkal átjárt fehér, mázatlan porcelánra emlékeztető anyag alkotta, a másik kettő zömmel fehér, fényes, opálszerű, kisebb részben rózsaszínű vagy zöld, zsíros tapintású tömeg volt. Erdélyi et al. (1961) fénymikroszkópos, röntgendiffrakciós (Debye-Scherrer), nedveskémiai (I. táblázat, a-d) és DTA-vizsgálataik nyomán megállapították, hogy a fehér anyag fő tömegében brucit, míg a rózsaszínű és zöldes részek túlnyomórészt szerpentinekből állnak. Mind a brucit, mind a szerpentinásványok gyakori kísérője a kalcit. A röntgendiffrakciós felvételek alapján a szerzők a következő szerpentinásványok jelenlétét valószínűsítették: antigorit [IV]*, „hidroantigorit**" [II], krizotil [II, IV], „ortoantigorit" (tulajdonképpen többrétegű lizardit) [III, IV] és „pikrolit" (rostos antigoritváltozat) [III]. Szintén a röntgenvizsgálatokra alapozva úgy vélték, hogy a brucitban [I] lévő ereket „sheridanit" (Fe-szegény klinoklorváltozat), a zöld szerpentint [IV] „magnéziachamosit" (Mg-dús chamositváltozat) színezi. * Szögletes zárójelben a cikkben megadott mintaszám. ** L. Papp etal. (1999)