Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az Esztramos-hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásának eredményei (Lénárt László)

kőoszlop (sztalagnát); összetett cseppkövek: összetett állócseppkő; összetett függő­cseppkő. Az álló vizekből kivált képződmények közül az alábbiak fordulnak (fordultak) elő az Esztramos barlangjaiban: nem saját alakú kalcitkristály csoportok, borsókő, cseppkőmedence, mészlemezke, mészlemez halmaz, cseppkőszínlő, cseppkőgallér, cseppkőbocskor. A páratelt levegőből kivált képződmények közül az alábbiak fordulnak (fordultak) elő az Esztramos barlangjaiban: kapilláris csatorna nélküli heliktit, huzatborsókő, egyéb, levegőből kivált borsókö­vek, részletes elemzés nélkül. A tisztázatlan módon kivált képződmények közül a fordított kúp alakú függő­cseppköveket lehet megemlíteni. A terület barlangjaiban nagyon sok karbonátos képződmény utólagos változást szenvedett, ami egyrészt tömegcsökkenésben, másrészt - akár más típusú - tömegnöve­kedésben, esetleg a képződmény helyének a megváltozásában jelenik meg. Adott eset­ben bizonyos képződmények csaknem teljes mértékig eltűnhetnek, pl. a Földvári­barlang végén lévő teremben a fúggőcseppkövek teljes mértékig visszaoldódtak, s csu­pán a függőleges vízvezető csövek főtében lévő átmetszetei hívják fel a figyelmet az egykori függőcseppkő-csoportokra. A hatótényezők túlnyomórészt természetes eredetű­ek, de nem hagyhatók figyelmen kívül a bányászati tevékenység hatásai sem. E csoport­ba sorolható képződmények közül a következőkről van tudomásom: függő oszlop (mesterséges behatásra), elefántláb (cseppkőlámpás), cseppkőbalda-. chin, átkristályosodás miatt megrepedt cseppkő, fizikai hatásra helyéről elmozdult cseppkő, korrodált végű függőcseppkő, visszaoldott mészképződmények, tarajos csepp­kő, szalmacseppköves borsókő, borsóköves függőcseppkő, borsóköves állócseppkő, heliktites függőcseppkő és cseppkőbreccsa. Végezetül a barlangosodás előtt kialakult képződményeket kell megemlíteni, első­sorban a terület résrendszerében található rendkívül nagy tömegű kalcitkiválást, mely valószínűleg a barlangosodás előtti fázis karsztos üregeit kitöltő hévizes képződmény. Ez általában tömeges megjelenésű, saját alak nélküli kalcitpad, -kéreg, -bevonat vagy üregkitöltés, de nagyon sokszor több cm-es, igen szép, saját alakú kristályok tömegét lehet látni. Az Esztramos-hegy védett és fokozatosan védett barlangjai Mint a fentiekből láttuk, az Esztramoson ma 28 barlang (kis részben barlang­csoport) található. Ehhez mindenképpen hozzá kell számítani 24 bizonyítottan elpusztí­tott, letermelt vagy betemetett barlangot. így jelenleg az Esztramoson 52 egykor vagy ma is létező barlangról van tudomásunk. A meglévő barlangok közül 4 a „fokozottan védett" kategóriába tartozik. (A többi, ma ismert 24 barlang ugyan „alanyi jogon" vé­dett, de a védettséget fel is lehet oldani, ha a védelem fenntartásához természetvédelmi érdek nem fűződik, ill. a védelem feloldását népgazdasági érdek indokolja). A fokozott védelmet a barlangok nagysága és mélysége, különleges tudományos értékei, gyógyító hatása és képződményeinek szépsége, ill. különleges védelmet igénylő helyzete miatt szokásos biztosítani. A fokozottan védett barlangok és a védelem oka: Földvári Aladár-barlang (térképi száma 47). Kataszteri száma 5412/1: hossza nem éri el a 200 m-t, s a szintkülönbsége is mindössze néhány m. Bejárása nem igényel

Next

/
Thumbnails
Contents