Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az Esztramos-hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásának eredményei (Lénárt László)

kőoszlop (sztalagnát); összetett cseppkövek: összetett állócseppkő; összetett függőcseppkő. Az álló vizekből kivált képződmények közül az alábbiak fordulnak (fordultak) elő az Esztramos barlangjaiban: nem saját alakú kalcitkristály csoportok, borsókő, cseppkőmedence, mészlemezke, mészlemez halmaz, cseppkőszínlő, cseppkőgallér, cseppkőbocskor. A páratelt levegőből kivált képződmények közül az alábbiak fordulnak (fordultak) elő az Esztramos barlangjaiban: kapilláris csatorna nélküli heliktit, huzatborsókő, egyéb, levegőből kivált borsókövek, részletes elemzés nélkül. A tisztázatlan módon kivált képződmények közül a fordított kúp alakú függőcseppköveket lehet megemlíteni. A terület barlangjaiban nagyon sok karbonátos képződmény utólagos változást szenvedett, ami egyrészt tömegcsökkenésben, másrészt - akár más típusú - tömegnövekedésben, esetleg a képződmény helyének a megváltozásában jelenik meg. Adott esetben bizonyos képződmények csaknem teljes mértékig eltűnhetnek, pl. a Földváribarlang végén lévő teremben a fúggőcseppkövek teljes mértékig visszaoldódtak, s csupán a függőleges vízvezető csövek főtében lévő átmetszetei hívják fel a figyelmet az egykori függőcseppkő-csoportokra. A hatótényezők túlnyomórészt természetes eredetűek, de nem hagyhatók figyelmen kívül a bányászati tevékenység hatásai sem. E csoportba sorolható képződmények közül a következőkről van tudomásom: függő oszlop (mesterséges behatásra), elefántláb (cseppkőlámpás), cseppkőbalda-. chin, átkristályosodás miatt megrepedt cseppkő, fizikai hatásra helyéről elmozdult cseppkő, korrodált végű függőcseppkő, visszaoldott mészképződmények, tarajos cseppkő, szalmacseppköves borsókő, borsóköves függőcseppkő, borsóköves állócseppkő, heliktites függőcseppkő és cseppkőbreccsa. Végezetül a barlangosodás előtt kialakult képződményeket kell megemlíteni, elsősorban a terület résrendszerében található rendkívül nagy tömegű kalcitkiválást, mely valószínűleg a barlangosodás előtti fázis karsztos üregeit kitöltő hévizes képződmény. Ez általában tömeges megjelenésű, saját alak nélküli kalcitpad, -kéreg, -bevonat vagy üregkitöltés, de nagyon sokszor több cm-es, igen szép, saját alakú kristályok tömegét lehet látni. Az Esztramos-hegy védett és fokozatosan védett barlangjai Mint a fentiekből láttuk, az Esztramoson ma 28 barlang (kis részben barlangcsoport) található. Ehhez mindenképpen hozzá kell számítani 24 bizonyítottan elpusztított, letermelt vagy betemetett barlangot. így jelenleg az Esztramoson 52 egykor vagy ma is létező barlangról van tudomásunk. A meglévő barlangok közül 4 a „fokozottan védett" kategóriába tartozik. (A többi, ma ismert 24 barlang ugyan „alanyi jogon" védett, de a védettséget fel is lehet oldani, ha a védelem fenntartásához természetvédelmi érdek nem fűződik, ill. a védelem feloldását népgazdasági érdek indokolja). A fokozott védelmet a barlangok nagysága és mélysége, különleges tudományos értékei, gyógyító hatása és képződményeinek szépsége, ill. különleges védelmet igénylő helyzete miatt szokásos biztosítani. A fokozottan védett barlangok és a védelem oka: Földvári Aladár-barlang (térképi száma 47). Kataszteri száma 5412/1: hossza nem éri el a 200 m-t, s a szintkülönbsége is mindössze néhány m. Bejárása nem igényel