Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az Esztramos-hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásának eredményei (Lénárt László)

komolyabb barlangjárási ismeretet, mivel jelentős részét idegenforgalmi célokra kiépítették. A ki nem épített szakaszok könnyen, barlangjáró technika nélkül (világítóeszközzel) bejárhatók. Védelme különlegesen szép mészképződményei, formagazdagsága és különleges védelmet igénylő helyzete miatt fontos. A bányászati tevékenység, ill. az azt követő gyűjtések és vandál pusztítások miatt képződményeinek jelentős része hiányzik, vagy sérült, de a meglévő, maradék formakincs és képződmények bemutatásának fenntartása nagyon fontos természetvédelmi érdek. Rákóczi 1. sz. barlang (térképi száma 13). Kataszteri száma 5412/2: hossza 218 m, mélysége 79 m, s ezzel hazánk 200 m-nél hosszabb és 50 m-nél mélyebb barlangjai közé tartozik. (A legmagasabb pont 18 m-rel található a bejárat fölött, a legmélyebb pedig 61 m-rel, ebből 31 m víz alatt van.) Járatainak jelentős része víz alatt található. A száraz szakaszok bejárása nem igényel komolyabb barlangjárási ismeretet, mivel jelentős részüket idegenforgalmi célra kiépítették. A ki nem épített szakaszok egy része átlagos barlangjáró technikával bejárható, de másik része a képződmények nagyfokú veszélyeztetése miatt nem. A víz alatti szakaszok búvár-bariangkutatási technikával való bejárása komoly felkészülést igényel. Védelme különlegesen szép karbonátos képződményei, formagazdagsága, nagysága és különleges védelmet igénylő helyzete miatt fontos. Surrantós- (vagy Rákóczi 2. sz.-) barlang (térképi száma 10.) Kataszteri száma 5412/3 : hossza 324 m, mélysége 53 (+39, -14) m, s ezzel hazánk 200 m-nél hosszabb és 50 m-nél mélyebb barlangjai közé tartozik. Járatainak jelentős része víz alatt található. Bejárásuk komolyabb barlangjárási ismeretet követel. A víz alatti szakaszok búvárbarlangkutatási technikával való bejárása komoly felkészülést igényel. Védelme nagysága és különleges védelmet igénylő helyzete miatt fontos. Az esztramosi Felső táró 2. sz. ürege (térképi száma 23). Kataszteri száma 5412/4: a barlang teljes hossza mindössze 30 m, maximális függőleges kiterjedése mintegy 8 m. Védelme különlegesen szép borsókő- és heliktitképződményei, cseppkőmedencéi, cseppkőszínlői, a sok és emeletes bocskoros és galléros cseppköve, formagazdagsága és különleges védelmet igénylő helyzete miatt fontos. Irodalom - References Bartus E., Lénárt L., Buday G., Gyulai I. & Hellebrandt M. (1982): Aggteleki Tájvédelmi Körzet Bioszféra Rezervátum. Kutatási jelentés, Kézirat (research report, mscr. in Hung.). OKTH, Budapest. Cser, F. & Maucha, L. (1968): Contribution to the origin of "excentric" concretions. Karszt- és Barlangkutatás, 5,83-100. Borbély S. (1961): A Bódvarákói-cseppkőbarlang. Karszt és Barlang Tájékoztató, 1961 december, 9-11. Borzsák P., Czájlik L, Hazslinszky T., Kárpát J. & Kárpátné Fehér K. (1989): Színes barlangvilág. Technológia, Budapest. Hazslinszky T. (1980): Az Esztramos barlangjai. Elet és Tudomány, 35 (11), 336-339 Hazslinszky T. & Lénárt L (1994): Barlangi idegenvezetői ismeretek. 9. javított és bővített kiadás. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat - Barlangtani Intézet, Budapest. Hír J. (1997): Az Esztramos ősgerinces-lelőhelyeinek rövid áttekintése. Topogr. Mineral. Hung., 5, 51-54. H. Szabó B. (1973): Jelentés a tornaszentandrási Esztramos-hegy kristálybarlang rendszereiről és javaslat azok további védelméhez. Kézirat (mscr. in Hung.). Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Miskolci Kirendeltség, Miskolc. Jakucs L. (1978): Szakértői vélemény a tornaszentandrási „Földvári Aladár cseppkőbarlang" természeti értékeiről. Kézirat (mscr. in Hung.), Szeged. OKTH Barlangtani Intézet irattára, Budapest. Jánossy D. & Kordos L. (1977): Az Osztramos gerinces lelőhelyeinek faunisztikai és karsztmorfológiai áttekintése (1975-ig). Fragm. Mineral. Palaeont., 8, 39-72.