Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az esztramos-hegyi vasérctelep ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

1991), a következő elemek érdemelnek figyelmet (g/t): Sb = 1600, Ag = 46, Hg = 4900. A VII. szinten 0,5-1,2 cm-es barittal kitöltött repedések találhatók. A vágatok feltárásainak megfigyelése alapján megállapítható, hogy a szulfidok amint azt már Turtegin (1991) is megállapította - a baritos erekhez szorosan kötődnek. Ezekben az erekben a barit tömötten fordul elő, kivéve a karbonátok sósavas kioldása során létrejövő üregrendszerek felszínén megfigyelhető, mm alatti méretű vastag táblás kristályokat, melyek még szintén elsődleges eredetűek. A másodlagos barit - mely a limonitos ércben jelent meg - egykoron sokkal gyakoribb lehetett, ma egyetlen limonitos mintában sem találkoztunk vele. A limonitos érc repedéseiben a barit 0,5-3 mm-es, sárgásfehér vagy fehér, olykor víztiszta táblás kristályokban jelent meg. Zimányi (1905) tesz erről először említést: szerinte az uralkodó (001) sz. táblás kristályokat az alábbi formák határolják: {010}, {100}, {130}, {110}, {320}, {102}, {011}, és {111}, A {001}, mellett az {110}, és {102} forma lapjai fejlettek jobban. A Herman Ottó Múzeum gyűjteményében (HOM 14038) valószínűleg Schmidt Sándor által a századfordulón gyűjtött, ehhez a leíráshoz nagyon hasonló baritpéldány található, melynek az eredeti cédula szerinti pontos lelőhelye: „Rákó, altáró 80. méter". A limonit repedésében lévő vastag táblás, sárgásfehér kristályok 1-4 mm-es nagyságot érnek el (10. ábra). 10. ábra. Barit táblás kristályai. „Rákó, Altáró 80. m." A példányt valószínűleg Schmidt S. gyűjtötte (HOM 14038). Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel. Fig. 10. Barite, tabular crystals. "Rákó, drain adit, 80 m. " The specimen was probably collected by S. Schmidt (HOM 14038). Scanning electron micrograph. Gipsz Csak nagy ritkaságként vehetők észre mm alatti tűs-oszlopos kristályai a limonitos érc repedéseiben.