Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az esztramos-hegyi vasérctelep ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

A kalcit megfigyeléseink szerint roppant sokféle folyamat során és sokféle megjelenésben keletkezett a hegyen. Magunk az egyszerűség kedvéért elsődleges és másodlagos kalcitot különböztetünk meg. Az elsődleges kalcit a kísérő mészkő vagy dolomit repedéseit tölti ki, a breccsás zónákban cementáló anyag. Fehér, sárgásfehér vagy halvány rózsaszínű, kompakt tömegei barittal szorosan összenőve jelennek meg a tárókban. A másodlagos kalcit a limonitos ércet itatja át vagy gyakrabban vékony ereket képezve jelenik meg. A limonitos érc üregeiben igen elterjedtek 1-3 mm-es fehér, sárgásfehér, romboéderes termetű kristályai. Figyelemre méltóak a V; sz. külfejtésben található nagy likacsos limonit üregeiben megfigyelt 2-4 mm-es, színtelen, ágyúpát vagy gyakrabban lencse alakú kalcitkristályok, melyeket a {0112} és {1010} forma lapjai határolnak (9. ábra). Malachit Első említése Kiss (1982) munkájában található. A réz-szulfidok mállásának eredményeként megtalálható mind a vasérctelep táróiban, mind a külszíni rézindikációkban. Általában porszerű megjelenéssel foltokat, bevonatokat alkot, igen ritkán (mint a 280-as szinten) 1-3 mm-es tűs kristályai sugaras halmazokat képezve fordulnak elő. A tárók anyagában több helyen megfigyelhető kis mennyiségben. Turtegin (1991) a következő pontokon említi bővebb felszaporodásait: a VH. szint 54. vágatfolyóméterben: agyagos-okkeres kitöltésben 2-3 cm-es foltokban cinnabarittal. Az V. szinten bariterekben malachit-azurit-cinnabaritpettyek formájában. Az V. szint malachitjának mikroszondás vizsgálata azt mutatta, hogy itt tetraedrit mállásából keletkezett (5. ábra). A malachit önálló foltokat alkot, illetve a kalcitkristályokat zónásan színezve megjelenik azok romboéderes hasadási síkjai mentén is (4. ábra). Sziderit A hematitnál finomabb érhálózat formájában, a mészkőtől élesen elhatárolódó kitöltésként jelenik meg Koch, Grasselly & Donath (1950) szerint. Ezt megerősítették Pantó (1956) megfigyelései, aki szerint a durvakristályos, pátos sziderit nagyobb részben már oxidálódott. Kíséretében néhol kis mennyiségben hematit figyelhető meg. A mállás során - megfigyeléseink szerint - a sziderit szinte teljes mennyisége már goethitté alakult. Azt, hogy a sziderit elsődleges kiválásként mennyire jelentős szerepet játszott a vasérctelep kialakulásában Turtegin (1991) vette észre, aki a limonitos ércben szinte állandónak tartja annak sziderites struktúráját. Szulfátok Barit Wolf (1869) szerint a limonitos ércben sokszor erekben, lencsékben megtalálható a barit. Zimányi (1905) a limonitos érc üregeiben figyelte meg 0,5-3 mm-es fenn-nőtt táblás kristályok formájában. Az újabb időszak kutatásai alapján nemcsak a fentebb említett - általunk másodlagosnak nevezett - baritról szereztünk információkat, hanem korábbi baritkiválásokat is megfigyeltünk. Az ún. elsődleges barit több táró feltárásaiban megjelenik pár cm-es tömött erekben. Turtegin (1991) több helyen észlelte. A VI. szinten, az egykori Flórián-táróban a 9. vágatfolyóméternél 5 cm széles telér dolomitban. Az V. szint tárójából baritos érkitöltést említ kék, zöld és vörös pettyekkel. Az érkitöltés 2-3, egymással párhuzamos, 1-3 cm vastag érből áll, melyek néhol teljesen elvékonyodnak, néhol 8-15 cm vastagságú lencsét alkotnak. A telér elemzési adataiból (Turtegin,