Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)
A Szerencsi-dombság földtana (Gyarmati Pál)
Az 1976-ban kiadott 50 000-es Tokaji-hegység földtani térkép, mely egy több kötetes monográfia első részének mellékleteként jelent meg (Gyarmati, 1977), szintén csak a dombság keleti részét tartalmazza. A Földtani Intézeti alapkutatási feladatok lezárása után az alkalmazott kutatások között, melyek e területet érintették, az alunit- és ércprognózist említhetjük meg (Gyarmati, 1981). A szelíd domborzatú dombság nagy részén a rossz feltártság ellenére is jól felismerhető vulkáni utóműködési nyomok figyelhetők meg. Magaslatainak egy része hidrotermás csatornák feláramlási központja volt. Ennek legszembetűnőbb bizonyítékait láthatjuk Szerencs felett az Aranka-tető kvarcitszikláiban. Hasonló vulkáni utóműködési központ volt a Fekete-hegy, Kassa-hegy, Fuló-hegy és Nagy-hegy. Az OÉÁV kutatásainak köszönhetően számos fúrás mélyült itt a dombság keleti részén. Ezek rétegsorából nyilvánvalóvá vált az a másutt is jelentkező törvényszerűség, hogy az egykori hidrotermás központok körül szabályos koncentrikus övességben követi egymást a kovás, diszperz kaolinites, K 2 0-szegény; a kovás, kaolinites, aduláros, K 2 0-gazdag; a kaolinites, hidrohematitos, K 2 0-gazdag; az illites, limonitos, K 2 0-gazdag és devitrifikált, illites, átalakult riolittufa (Mátyás, 1966,1978). 2. Földtani áttekintés A Szerencsi-dombságot nyugatról határoló Hernád nemcsak morfológiailag, hanem geológiailag is egy fontos, elsőrendű nagyszerkezeti választóvonal (1. ábra). Itt fut az egész országot átszelő Zágráb-Kulcs-Hernád-vonal, amely a Pannon-medencét két nagyszerkezeti egységre, az északnyugati Pelsói- és a délkeleti Tiszai-egységre bontja. Előbbi déli, gondwanai, utóbbi európai eredetű. A Szerencsi-dombság és a vele azonos felépítésű Tokaji-hegység Hernád-Bodrog közé eső területe a Zempléni-alegységhez tartozik. Ezt északkeletről, nagyjából az országhatárral párhuzamosan ENy-DK irányú, már kárpáti szerkezeti vonal határolja, melynek következménye a Zempléni-alegység elnyúlt, ÉK felé szélesedő háromszög alakja (1. ábra). 1. ábra. A Szerencsi-dombság földrajzi és földtani-szerkezeti helyzete fő szerkezeti vonalak Fig. 1. Geographical and geologicalstructural position of the Szerencs Hills (Szeren es i-dombság) main structural lines Mindezen ismereteinket az utóbbi 30 évben mélyült nagy, 1000 m-t meghaladó mélységű fúrások adatainak köszönhetjük. Ezek közül a Tállya 15. sz. alapfúrás az, amelynek - bár a Szerencsi-dombság keleti határát jelentő Szerencs-pataktól 2 km-re keletre mélyült - rétegsora alapján e terület földtani felépítéséről is lényegesen többet tudunk, mint korábban. A Hernád törésvonalrendszer egyik ágának tekinthetjük a
