Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

Telkibánya környékének kőzetföldtani felépítése és fejlődéstörténete (Kozák Miklós)

mellett a portufa kifejlődés és a tufit is megjelenik. Áthalmozott változatai rétegzettek, sőt keresztrétegzettek, osztályozottságuk gyakran még rétegen belül is változik. A tufi

tos jelleget vékony üledékes közbetelepülések erősíthetik, amelyek eltérő fácieskörnyezetekre utalnak. Telkibánya Ny-i végétől (strand) a Kánya-hegy irányában kutatási és víztelenítési céllal 2350 m hosszúságban kihajtott Ferdinánd altáró 1115 m hosszban áthalmozott riolittufa és agyag váltakozásait harántolta, majd propilitesedett andezitben és pszeudotrachitban haladt. Az egész hegységben kuriózumnak számít az itteni tufában feltárt durva (2-4 cm-es) horzsakövekkel egyenletesen hintett agyag, amelyet Pantó G. (in Bóczán et al. 1966. p. 72.) és Székyné F. V. (1970. p. 31.) a víz színén úszó „horzsakó sziget" hidratációja, halmirolitos bontása, majd az agyagos tengerfenékre való süllyedése útján származtatott. A tufatömeg átalakulásai lehetnek egyidejűek és utólagosak. Néhol erőteljes elváltozásokat eredményeztek a megjelenésben (szövetben, színben), mind pedig a szilárdságban. Nem ritka az agyagásványos lebontás, míg a kovásodás egy-egy rétegben, vagy törések mentén, impregraciószerűen nagyobb területre kiterjedve is jelentkezhet (pl. a Zöldmájtól K-re). Akovásodáshoz néhol piritesedés társul. A vegyes tufa alárendelt elterjedésü és vastagságú kőzet. Legtöbbször riolitos és andezites vulkáni termékek, főként tufaanyagok lepusztulása és keveredése útján képződött, korbesorolása kérdéses. Egyik legszebb feltárása a NY-i hegységperemi és a Bózsva-völgyi (K-i) tufatelepeket a Cser-hegy ÉK-i oldalán összekötő keskeny, egykori tengeri csatorna területén húzódik (Demeterkút árok stb.). Bontott, savanyú (alsó) piroxénandezit (11) Feltörései a késői alsó szarmatára tehetők. Nagyobb felszíni foltja ismeretes Nyíritől ÉNY-ra, a Kandó-hegyen, illetve néhány Hollóházától NY-i és ÉNY-i irányban, kisebbek pedig Telkibánya felett a Baglyas-völgyben és tőle É-ra a pányoki Monok- és Hasdát-patakok völgyében. A Telkibánya-2. sz. fúrás alapján az andezites vulkáni-szubvulkáni sorozatnak ez a mélyebb helyzetű tagja 800 m-es vastagságot is elérhet (lásd az A-B és C-D szelvényeket). A többi andezitfajtától általában az erős bontottsága alapján különül el. Ennek típusa és mértéke szerint a kőzet színe változékony, fehéres, sárgás, vöröses, lilás, zöldes lehet. Az ércesedést hozó oldatmozgások hatásaként hipo- és metaátalakulások jellemzik. A kevésbé elbontott kőzet baraásszürke, porfíros hialopilites, vagy méginkább pilotaxitos szövetű (Székyné F. V - Hermann M. 1951.). Színes elegyrészei a mm-es méretű hipersztén és augit, néhol helyileg kevés opacitosodott amfibol, földpátja pedig több generációban megjelenő albit-ikerlemezes plagioklász (Aii30-4o)- Opak elegyrész a gyakran zárványként jelentkező magnetit. A kőzet átalakulása erőteljes, földpátjai kaolinosodottak, színes alkotói limonitosodottak, kloritosodottak. A tektonikai vonalak mentén erőteljes a propi ütésed és, amit pirites-markazitos impregnáció kísér. A nemesfémek hiánya miatt azonban Székyné szerint ez az átalakító oldatmozgás valószínűleg nem azonos a kánya-hegyi ércesedést hozó metaszomatózissal. Ez is arra enged következtetni, hogy a területen több hullámban történtek ércesedést és kőzetelváltozásokat okozó oldatmozgási folyamatok. A pirit utólagos mállása helyi okkeresedéseket eredményezett. Mellette gyakori a kőzet montmorillonitosodása, amelyhez kovásodás és kalcitosodás társulhat. Akloritosodás a kőzet zöldkövesedésének jelzője és velejárója. Tömbös, savanyú (felső) piroxénandezit (10) A változékony kifejlődésű, sok centrumhoz kapcsolható vulkáni-szubvulkáni kőzettömeg számottevő felszíni előfordulásai Telkibányától É-ra Pányok és Kéked határában húzódnak (Nagy-hegy, Szurok-hegy, Les-hegy stb.), ill. Nyíritől Hollóházáig találhatók (Fehér-hegy, Szántó-hegy, Május-hegy stb.). Bázisát a bontott, savanyú alsó piroxénandezit, illetve a bádeni andezites-üledékes összlet alkotja. Kibúvásain a fő tömeget adó szürke, többnyire tömeges,