Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai érces terület bányászati és kutatási eredményei a középkortól napjainkig (Székyné Fux Vilma)

3. ábra: A Ferdinánd-altáró földtani szelvénye. 1-4. különböző andezit változatok; 5-9. különböző pszeudotrachit („kálitrachit") kifejlődések; 10. kovás, pirites érctelér és zsinór; 11. agyagos zsinór; 12. kovás-okkeres vagy kovás-pirites zóna; 13. zöld agyag; 14. zöld homokkő; 15. zöld agyag riolitzárványokkal; 16. nyirok; 17. elmosódó kőzethatár. Fig. 3 Geological profile of the Ferdinand drain adit. 1-4. andésite varieties; 5-9. pseudotrachite ("potash trachite") varieties; 10. silica- and pyrite-bearing vein and stringer; 11. clayey stringer; 12. siliceous veins containing ochre or pyrite; 13. green clay; 14. green sandstone; 15. green clay with rhyolite tuff inclusions; 16. pleistocene loam; 17. (not sharp) rock contact. (t.=telér=vein, bánya-mine, hegy=hill, tszf= above sea level, zónája-the zone of) Mikrotektonikai mérések szerint (Scherf E.) az érctelérek követik a hegység É-D-i tektonikai főirányát. A vulkáni formák kiderítésére érdekes repülőgépes módszert alkalmaztak újabb kutatók (Horváth & Zelenka, 1994), és így sikerült kalderákat légifelvételen rögzíteni az érces terület központjában. Ugyancsak a vulkanizmus szerepéhez kapcsolódik, hogy a Mária-táró bejáratánál jelentkező breccsás kőzetet, amit tektonikai eredetű andezitogén pszeudoagglomerátumként írtam le, újabb vizsgálatok vulkanobreccsaként jellemzik. A kérdés megvitatást érdemel. 2. Az ércesedéssel egyidejű (szinmetallogenetikus) legfontosabb folyamat az ércesedés egészére kiterjedő, hatalmas mobilizációt jelző kálimetaszomatózis és a kapcsolódó szericitesedés (Széky-Fux, 1964). A pszeudotrachit (kálitrachit) andezitogén eredetét a földtani és kőzettani vizsgálatok mellett az újabb K/Ar radiogén vizsgálatok (Balogh Kadosa, 1985) is alátámasztották a szarmata piroxénandezit és a pszeudotrachit egyidejűségének igazolásával. Itt említem meg, hogy hasonlóan a K/Ar vizsgálatok (Pécskay et al., 1987) igazolták, hogy az adulárosodás posztmetallogenetikus folyamat, amely jelentős időkülönbséggel követi a kálimetaszomatózist. Kisebb jelentőséggel az ércesedéssel egyidejű folyamatokként kovásodás, karbonátosodás, illitesedés, kaolinitesedés is jelentkezik. Az ércesedés hőmérsékletének megállapításánál — ahogy ez említett könyvemből is kiderül — a kutatás során megismert ércásványokat, esetenként nyomelemtartalmu-