Papp Gábor - Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 1. Miskolc, 1993)

Az erdőbényei Mulató-hegy Si02-ásványai (Molnár Ferenc - Takács József)

3. ábra. Goethit tűs halmazai kvarc kristályok felületén. (Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel, Kovács A.) Fig. 3. Goethite aggregates built by acicular crystals on quartz. (Scanning electron micrograph, A. Kovács) 4. ábra. Opál (o) — kalcedon (ka) — kvarcin (kv) — kvarc (q) szukcesszió. (Polarizációs mikroszkópos felvétel, keresztezett nikolok) (MTM, lelt. sz.: A 71.760) Fig. 4. Opal (o) —chalcedony (ka) — quartzin (kv) — quartz (q) succession. (Photomicrograph, crossed niçois) (Hungarian Natural History Museum, inv. No. Á 71.760) 1. Opál. Barna színű, kis törésmutatójú, keresztezett nikolok között izotróp vagy gyengén anizotrop, gömbös szerkezetű. Az anizotrop gömbök pozitív főzónajellegű, sugaras elrendeződésű szálakból épülnek fel. 2. Kalcedon. Színtelen, rostos-szálas szerkezetű, törésmutatója megfelel a kanadabalzsaménak. A szálak kévékbe csoportosulnak, melyek egymástól határozott vonalak mentén elkülönülnek. A szálak főzónajellege negatív. 3. Kvarcin. A kalcedon egyenetlen felszínére települő szálas-kévés kiválás. Törésmutatója a kalcedonéval egyező. A szálak főzónajellege pozitív. A kvarcinra fokozatos szemcseméret-növekedéssel települ a jókristályos kvarc.