Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

Wolf Mária: Régészeti adatok Miskolc középkori történetéhez

RÉGÉSZETI ADATOK MISKOLC KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ Wolf Mária A történeti Borsod megyét három különböző tájegység, a Tisza síksága, a Bükk hegység, valamint a Sajó és Bódva völgye alkotja. A három tájegység eltérő módon és különböző időben népesült be. A Tisza síksága, ületve a Sajó alsó völgye a honfoglaló magyarság legősibb szállásterületei közé tartozik. Számos honfoglalásés kora Árpád-kori sírlelet került elő erről a vidékről.

1 X-XI. századi leleteket találtak Tiszakeszi-Szódadombon,

2 Tiszakeszi-százdi szigeten, Tiszakeszi-Kenderföldek

4 lelőhelyen pedig kora Árpád-kori sírok láttak napvilágot. X-Xt. századi sírok kerültek elő Ároktő-Dongóhalmon is.

5 Kora Árpád-kori sírokat találtak még Mezőcsát-Bernát dűlőben,

6 Kacson, Műhibán, valamint a ma már Miskolc területéhez tartozó Felsőzsolcán.

9 Az utóbbi évek ásatásai örvendetesen szaporították a X-XI. századi telepekről szóló ismereteinket is. X. századi településre utaló nyomok kerültek elő a Sály-Latoron föltárt vár belsejében,

10 és a vár körül több helyen is. A vár alatt, egy kisméretű rotunda közelében öt földbe mélyített, kőkemencés házat sikerült feltárni. Közülük az egyiket műhelynek tartja az ásató.

11 Kora Árpád-kori település és temető nyomait fedezték fel Mezőkeresztes-Szárazér nevű határrészén

12 is. Magunk a közelmúltban XI-XII. századi templom, temető és település leletmentését végeztük Mezőcsát határában Csicske, oklevelekkel azonosítható elpusztult középkori falu helyén. A Tisza síkságának honfoglalás- és kora Árpád-kori sűrű benépesülését a régészeti leleteken kívül a nyelvészeti adatok is igazolni látszanak. A területen több törzsnévből képzett helynév is található (pl. Keszi - ma Tiszakeszi, Kürt - ma Hejőkürt, Tarján - ma Tiszatarján, Nyék), amelyek keletkezését a X. századra teszi a kutatás.

14 A X-XI. századi magyarság emlékanyagát Borsod megye D-i részén, egészen Miskolc vonaláig lehet nyomon követni. Miskolc környékén azonban a leletek sora megszakad és csak a borsodi földvár körül sűrűsödik újra. A borsodi földvárról, Borsod megye első központjáról Anonymus a következőket írja. A honfoglalás során Árpád Bors vezért egészen a Tátráig küldte, hogy kémlelje ki a vidéket, és az ország határait gyepűkkel erősítse meg. Ennek megfelelően Bors vezér a Bódva partján várat építtetett és az egész környéket uralma alá vonta.

1 Az anonymusi hagyománnyal szemben Györffy György úgy vélekedik, hogy Bors nem a honfoglalás, hanem az államalapítás korában élt személyiség, Borsod vármegye első inspánja volt. Egyebekben azonban igazat ad Anonymusnak, hogy tudniillik Borsod megye az államalapítás korában határvármegye volt, ezért építették első központját, a borsodi földvárat az országból kivezető hadiút mellé, és a vár egyik feladata csakugyan a határvédelem volt. Hasonlóan vélekedik a megye kialakulási idejéről és szerepéről 1 A hoof oglalás kori leletek ismertetését lásd ugyanebben a kötetben Révész László cikkében. 2 K VéghK, 1970.86. 3 Fehér G.-ÉryK-KralovánszkyA., 1962.79. 4 Fehér G.-ÉryK-KralovánszkyA., 1962.79. 5 K VéghK, 1970.S2-85.;vö.Kemenczei T.-K VéghK, 1966.392. 6 K VéghK, 1970.85. 7 Fehér G.-ÉryK-KralovánszkyA,, 1962.45. 8 Fehér G.-ÉryK-KralovánszkyA., 1962.55. 9 Fehér G.-ÉryK-KralovánszkyA., 1962.36. 10 Régészeti Füzetek Ser I. No. 36./1983/ 85-86. 11 Régészeti Füzetek Ser I. No. 36./1983/ 86. 12 Kemenczei T.-K VéghK, 1964.237. 13 A szerző ásatása 1985. 14 Kniezsal, 1938. H. 371. 15 Anonymus 32.107.; vö. Györffy Gy., 1963.735.