Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - CSÍKI TAMÁS: Egy parasztgazda a politizálás útján. Györgyi Lajos visszaemlékezései - BALI JÁNOS: A családi fényképek szerepe a lokális közösség (újra)teremtésében

Hipotézis A fényképek minden szóbeli visszaemlékezésnél pontosabban dokumentálják a falusi közösségek 20. századi életforma-váltását. Különösen érvényes ez Kisapostagra, mely az 1950-ben alapított Sztálinváros (később Dunaújváros) szomszédságában a 20. század közepén gyorsan és átfogóan urbanizálódó közösséggé vált. A családi fényképek

5 közösség-építésben játszott szerepe kapcsán a következő, előfeltevés-jellegű megállapításokat tehetjük. A fényképek készítése (helyei, alkalmai, körülményei), illetve a fényképek témái társadalmilag kontextualizáltak. Szerepük a társadalmi kapcsolatok, rítusok megörökítésén és a későbbi emlékezet tárgyává tételén túl, általában is leképezi, bizonyos esetben megteremti az (ideális) közösséget, kijelöli a határokat, képekbe sűrítve közvetíti a társadalmi normát és a rendet. Mindazonáltal különbséget kell tenni két idősík, a fényképek készítésének, majd a későbbi befogadásainak (például, nézegetésének) időpontja(i) között. Véleményem szerint, a családi fényképek mindkét idősíkban képesek betölteni fenti szerepeiket. A különbségek elsősorban a hagyományos közösségek felbomlási folyamatának mentén tapinthatóak ki. Míg „régen", a fényképek készítésének időpontjában a fotók a meglévő társadalmi kapcsolatokat, közösségeket jelenítették meg, addig „később" a már nem létező társadalmi kapcsolatok, közösségek iránti nosztalgia átélésében segédkeznek. Hasonlónak vélem a családi fényképek szerepét ahhoz, amit Victor Turner az átmenet rítusaiban a „liminalitás" állapotához kapcsol, vagyis - erősen leegyszerűsítve - a „communitas", az ideális közösség („fejekben történő") megteremtését.

6 Az ideális közösségeket, akár formális, akár informális szerveződésűek, áthatja a „természetes közösség"

7 éthosza. Érvényes ez a még olyan, mesterséges szerveződésű, a modernitás kapcsolatos női tevékenységek is megjelennek a képeken. Az összeállítás legterjedelmesebb fejezete 188 képet tartalmaz és a „portrék, családfotók, csoportképek " címet viseli. Kisapostag történelme nem más, mint az itt élt vagy élő emberek, családok története. A fényképeken szülők, nagy- és dédsziilök láthatóak korabeli öltözetben és helyszíneken. A „szabadidő, szórakozás "fejezet 69 képe döntően a szüreti ünnep (felvonulás, bálj mintegy fél évszázadra visszanyúló történetét mulatja be, de helyet kapnak a családi szórakozási alkalmak képei is. Az utolsó fejezet, melynek címe „történelem, események", a településnek konkrét történelmi vagy közelmúltbeli dátumokhoz köthető tevékenységeibe enged bepillantást, március 15. emlékezetének ápolásától, az egykori tanító emléktáblájának avatásán keresztül egészen az elmúlt évek falunapjaiig. Az 51 képből álló fejezetet, s az egész összeállítást a Pentele híd összeszerelési munkálatainak felvételei zárják, az így létrejött ,.hídfalu" egy újabb korszak mottója is lehet. A CD-ROM - szemben egy könyv alakban megjelentetett falumonográfiával - nyitott kiadvány. Mi kitaláltuk a formátumot, a tematikus rendszert, de semmiképp sem gondoljuk, hogy az anyag nem bővíthető. Egyfelől, a már meglévő képek aláírásai is bővíthetők, kiegészíthetők, másfelől újabb képek beemelésére is lehetőség van. Mi lennénk a legboldogabbak, ha munkánk nyomán eddig még nem ismert családi képek bukkannának fel, melyek az összeállításunkból kimaradt személyeket, korszakokat és témákat ábrázolnának. Ahogy gyarapítani, úgy szelektálni is lehet az anyagot. Akár egyes személyekre, korszakra, témára szabott szűrővel bárki elkészítheti a ,, válogatás válogatását". Hiszen szándékunk is ez volt: nem csupán a múltat dokumentálni, hanem emlékezést is generálni. Kívánjuk tehát, hogy a Kisapostagi évtizedek című CD-ROM összeállításunkat egyformán örömmel használják azok, akik csak bepillantást szeretnének egy Duna menti kis falu életébe, történelmébe, és azok is, akik saját családjuk múltját szeretnék jobban megismerni. " (Részlet a „Kisapostagi évtizedek" címen összeállított CD-ROM bevezetőjéből, 1. Bali szerk. 2011). 5 A fogalmat nem a fényképek téma szerinti értelemben, hanem annál tágabban, a használat és a tulajdonlás értelmében használom. 6 Turner 1997. 7 A fogalmat Ferdinand Tönnies sokat idézett „Gemeinschaft"-! értelemben használom (lásd bővebben: Tönnies 2004). Ehhez hasonlatos Robert Redfield-nek, a város és a falu szembeállításából keletkezett „kisközösség", illetve az ezt feltételező „kishagyomány" fogalma, mely elsősorban a kultúra átadásának módjára fókuszál (I. bővebben: Redfield 1955). 93