Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - CSÍKI TAMÁS: Egy parasztgazda a politizálás útján. Györgyi Lajos visszaemlékezései
talata, illetőleg átalakulásának/bomlásának utólagos, helyenként idealizált, a politikai eszméket és programokat követő konstrukciója összekapcsolódik. Az előző generációktól örökölt értékek (a munkakultusz, a független léthelyzet), ugyanakkor a „hagyományos" paraszti életforma elutasítása a polgári világba és a piaci kapitalizmusba integrálódást valósíthatja meg. Vagy több évtized távlatából is elfogadja a paraszti participáció és érdekképviselet az agrárius elit által kialakított és kontrollált, a konzervatív demokrácia szerinti formáit 2 8, másrészt viszont reménye szerint a Kisgazdapárt 1930-as évekbeli újjászervezése fogja a „paraszti osztályöntudat" megteremtésével, a paraszti tömegek és más falusi csoportok teljes körű politikai emancipációját megvalósítani, valamint a falusi intézményeket és a közösségek szerveződését demokratizálni. A felidézett paraszti világ azonban aligha felelt meg ez utóbbi ideáknak. Igaz, Orosházán (más alföldi agrárvárosokhoz hasonlóan) a parasztság önszerveződése egészen fejlett, a különféle egyesületeik és egyéb szervezeteik taglétszáma a két világháború között is gyarapodott. 2 9 Nem vonhatjuk tehát kétségbe e közösségek aktivitását, és tevékenységül számos területe a művelődést, az információszerzést, a lokális, valamint a szomszédos településekkel való kapcsolatok bővítését, általánosítva a polgárosodást és a nemzeti kultúrához kötődést célozta. (Az említettek mellett, a gazdaifjaknak állandó rovata volt az egyik orosházi újságban; vagy az 1936-os kiránduláson a csizmás, de már nyakkendős gazdák a főváros nevezetességeit sem hagyták ki, illetve Györgyi és kísérője a pesti mezőgazdasági kiállítás alkalmával egy színházi előadást is megnézett.) Ezek az egyesületek - hasonlóan a két világháború közötti ausztriaiakhoz 3" — vezetőik és legaktívabb tagjaik számára utat nyitottak az agrárius érdekképviseletek és a megyei, esetleg az országos politika felé. A megismert szereplők közül Csizmadia András egészen tekintélyes számú közéleti és politikai pozíciót halmozott össze, 3' s az országgyűlési képviselőségig jutott. Györgyi, akit fiatal kora óta érdekelt a „falu vezetőinek munkája", a pusztaföldvári képviselőtestület és a járási adófelszólamlási bizottság tagja, községi gazdasági elöljáró, emellett a Békés vármegyei Gazdasági Egyesület és a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének is a tagja, valamint a Parasztszövetség járási szervezőtitkára. Ezek a pozíciók egyelőre a megyei közéletig terjedtek (nem feledkezhetünk meg arról, hogy ekkor csupán 35 éves), s látjuk, számára összeegyeztethető a nagybirtokos érdekképviseletben és a Kisgazdapárthoz kötődő Parasztszövetségben való részvétel. Ugyanakkor a paraszti szervezeteket hierarchizált, tekintélyelvű működés jellemezte, vagy ha a parasztokat valóban be is vonták a vármegyei gazdasági egyesületbe, ott - miként Györgyi Lajosnak a főispánról alkotott jellemrajzából következtethetünk - mélyen 28 Azt a további kutatásnak kell kiderítenie, hogy a két világháború között a kötelező és a különféle szabadtársuláson alapuló érdekképviseletekben hogyan alakult a parasztság részvétele, és ez milyen konkrét tartalmakat és funkciókat kapott. Az emlékező többször leírja, hogy elsősorban az OMGE megyei szervezeteiben (nem csupán Békésben) a '3()-as években az „értelmesebb" parasztok egyre nagyobb számban és tevékenyen voltak jelen. 29 Györgyi szerint az Orosházi Kisbirtokos Szövetségnek az 1940-es évek elején már kb. 2000, a gazdaitjak egyesületének a megalakuláskor 60—70, 1932-ben 300, '42-ben 548 tagja volt. S működött a társszervezetük, az Orosházi Gazdaasszonyok és Lányok Egyesülete is, mellyel közös teaestéket és farsangi mulatságokat rendeztek. 30 Bódy 2008. 11-24. 31 L. a 19. sz. jegyzetet. Az ott felsoroltakon kívül igazgatósági tagja volt az Orosházi Takarékpénztárnak, a Keresztény Népbanknak, az Orosházi Kisipari Rt.-nak és az Orosházi Téglagyár Rt.-nak is, azaz az elitben helyet biztosító multipozicionalitás, illetőleg a gazdaság és a politika összekapcsolódása a rurális világban is megjelent. 87
