Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - HALÁSZ PÉTER: A moldvai magyarok kecsketartásáról

szerint: kollektív előtt megvolt a rendje a juhászainak. Megvolt, hogy hol lehetett etetni, megvolt a faluban a rend: mikor szabadult fel a határ. Azonban a kollektív idején ez felborult, senki sem tartotta be. A gazdák nem törődtek azzal, hogy a kollektív által elveti földjeiken ki legeltet, de a kollektív sem törődött vele. A tilosban legeltető juhászoknak csak néhány embert - elnököt, titkárt, milicistát — kellet lefizetni, s ott legeltettek, ahol akartak. 1990 után, mikor a kolhozok tönkrementek s felosztották a földeket, a juhászok továbbra is így gondolkodtak, s mivel a kisgazdáknak nincs érdekérvényesítési lehetőségük, a falu vezetői pedig jórészt továbbra is korruptak, a juhászok tovább kenyerezik őket. Ezért nem lehet e határban gyümölcsöst telepíteni, nem tudnak számottevő mennyiségben veteményezni. A falutól távolabb nem tudnak lucernát vetni, mert a csobánok gátlástalanul legeltetnek, letörik a kerteket. Nincs semmiféle rend, semmi sem védi a gazdákat a csobánok kártételétől. Nekem van két hektárom, azzal kínlódom. Egy darabig megpróbáltam faszujkát tenni, mikor a legszebb volt a faszujka, leetették. Megpróbáltam céklát tenni, meglesték mikor elmentünk hazulról, a céklát is kietették. Úgy csinálják, hogy három csobán van a területen, s akkor nem tudod, hogy ki teszi a kárt. Aztán beraktam gyümölccsel. Mikor az emberek látták, hogy ennyire törekszem, akkor egyik másik is elkezdte a földjét művelni. Persze a juhászok sem hagyják magukat, viszik a milicistának a sajtot. " A csobánok szempontjai természetesen egészen mások. Ok úgy élik meg az elmúlt két évtizedet, hogy már az erdőben sem lehet nyugodtan legeltetni, mert az erdeiket visszakapott gazdák nem akarják engedni, s annyi embert nem lehet folyamatosan lefizetni. A községi legelők egyre kisebbek, s a parasztok „merő irigységből" még a tarlókról, s a szőlősökből is kitiltják őket. A csángó gazdák szerint a csobánok kártevése csak a hatékony zsitárság - a mezőőrség - visszaállításával, vagy a pásztorok más módon történő megzabolázásával akadályozható meg. Növeli a bajt, hogy az esztenán tartott állatok között egyre több a kecske, s ezek még több kárt okoznak a fák, bokrok, gyümölcsfák lerágásával. A hagyományos, esztenás állattartás napjai tehát meg vannak számláva, s ha egyelőre nem is vész el, átalakul, szakosodik, koncentrálódik. A juh- és a kecsketartás Moldvában életformából mindinkább vállalkozássá válik, s eközben lezajlik az ellentétes irányú folyamat a két állat értékrendje, magyarán becsülete között. Sokat beszélgettem erről okos, sőt bölcs csángó juhosgazdákkal, bácsokkal, csobánokkal, s mindegyik hasonlóképpen látta a helyzetet, de az okokat illetően megvolt a maguk sajátos árnyalata. A magyarfalusi Gy. 1. szerint a juh hasznai fontosság szerint: (1) a túró, mert abból többet és többször ad, míg ha elvágja akkor a húsát csak egyszer lehet megenni; (2) a bárány, mert tíz esztendő alatt tízet is ad; (3) a gyapjú, ami most nem kell senkinek; (4) a hús, amiből egyszer-egyszer jól lehet lakni; (5) a ganyé; s végül (6) a bőr, ami ma ugyancsak haszontalan dolog. Ezt az értékrend váltást a juhosgazdák többsége tragédiaként, de legalábbis keserűséggel élte meg. Aklézsei B. M. F. így fakadt ki: „Most nincs a juhoknak becsületük. Se a gyapjú nem kell, sem a bőr. Volt úgy, hogy elvitték a bőrt Bákóba s nem kellett, visszahozták. Csak éppen a túróért tarcsák a juhokat. " A juhállomány fokozatos értéktelenedését és a kecskék szerepének növekedését egyrészt a gyapjú, mint textil alapanyag kiszorulása, a műanyagok elterjedése, a csángók megkésett viseletváltásának bekövetkezése, másrészt a gyapjú ipari nyersanyagként való felhasználásának időszerütlensége okozza. 1885-ben alapították a Bákó városától északnyugatra, a Beszterce melletti Buhuson - Románia legrégibb és legnagyobb - gyapjúfeldolgozó (posztó) gyárát, amely az 1970-1980-as években már több mint tízezer munkást 746