Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - HALÁSZ PÉTER: A moldvai magyarok kecsketartásáról
A kecskeállomány földrajzi eloszlása Moldvában Megfelelő részletességű adatbázis hiányában sajnos nem lehet állást foglalni a tekintetben, hogy akár csak Bákó megyében is miként alakulhatott az elmúlt másfél évszázad alatt a magyar és a nem magyar lakosságú települések kecskeállománya, de egyetlen idősíkban, az 1890-es évek elejére vonatkozóan megkísérelhetjük a helyzet megragadását és a tanulság megfogalmazását. A 19-20. század fordulóján megjelent Románia Nagy Földrajzi Szótára ugyanis nemcsak a lakosság nemzetiségi megoszlását közli településenkénti részletességgel és viszonylag megbízhatóan, hanem a fajonkénti állatállományt - köztük többnyire a kecskék számát is -, valamint a lakosság lélekszámát és a termőterületet is. 2. táblázat. A juhok és a kecskék létszáma és sűrűsége Moldva megyéiben és néhány zömmel magyar lakosságú településén (1891) n Megnevezés Juh db Kecske db Kecske % 1000 főre jutó kecske 100 hara jutó kecske Néhány magyar település 10 816 1 731 13,2 80,6 8,1 BACÄU megye 86 962 7 737 8,1 44,9 1,9 BOTOLANI m. 98 902 806 0,8 5,4 0,3 COVURLUI m. 65 800 2 007 3,0 15,8 0,2 DOROHOI m. 108 036 409 0,4 3,4 0,5 FÄLCIU m. nincs adat IA§I m. 120 457 1 177 1,0 6,8 0,4 NEAMTm. 120 426 736 0,6 5,0 0,2 PUTNA m. 114716 9 979 8,0 66,3 3,9 ROMAN m. 190 801 4 894 2,6 24,2 2,3 SUCEAVA m. 116253 523 3,5 4,0 0,1 TECUCI m. 74 724 622 0,8 5,2 0,3 TUTOVA m. 83 700 3 474 4,2 30,0 1,4 VASLUI m. 91 971 769 0,8 7,0 0,4 MOLDVA* 1 005 988 28 628 2,8 21,0 0,8 * Fälciu megye nélkül. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a 19. század utolsó évtizedére vonatkozóan összevessük néhány, túlnyomó részben magyar lakosságú település 1 4 adatát a különböző moldvai megyékkel és az egész moldvai átlaggal. A 16 település természetesen nem reprezentálhatja a moldvai csángómagyar közösséget, hiszen kiválasztásuknál elsődlegesen a kecskékre vonatkozó statisztikai adatok meglétét vagy hiányát kellett figyelembe venni. Mégis megállapíthatjuk: ezen a 16 településen az esztenákon tartott és fejt állatokból a kecskék aránya a moldvai átlagnál jóval nagyobb - annak csaknem ötszöröse - volt. 13 Lahovari 1898-1902. 14 16, túlnyomó részben magyar lakosságú település (Bogdánfalva, Bukila, Csík, Diószén, Újfalu [ma Dózsa], Forrófalva, Gajdár, Gorzafalva, Klézse, Külsőrekecsin, Magyarfalu, Nagypatak, Ploszkucén, Pokolpatak [ma Kicsipatak], Tatros, Vizantea (Lahovari 1898-1902.) 737
