Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon

az ókorban. Történetüket Faustos

6

8 és Moses Choreni

6

9 dolgozta fel - gazdaságtörténetileg is. Többek között ebből tudjuk meg, hogy Ecsmiadzin környékén az első századokban különféle gyümölcsfajok kertjei díszlettek, s gondozásukban az örmény szerzeteseknek jelentős szerep jutott. Arzumanjan (1970)™ közölte, hogy a Jereván melletti Karmir blur erődje ásatásakor a Kr. e. 8. századból származó sárgabarack magvakat találtak. De ennél jóval korábbi leletekről is tudunk. Arakeljan (1951)

7' Garni vára és Sengevit romjai között közel 5000 éves sárgabarack magvakra bukkant, de a legrégebbi kőmag Ani városánál került elő. Arakeljan 1

2 véleménye szerint a sárgabarack Közép-Ázsiából kerülhetett oda. Vagyis a neves archeológus megerősíti, hogy az Oksza (Amu-Darja) és Jakszara (Szir-Darja) közötti régió kiemelkedő szerepet töltött be a barack kultúrába vételében és elterjesztésében. Néhány más, így arab

7

3 és más keleti kútfők

7

4 is tudnak az itteni ősrégi barackosokról. Az örmény szerzők

7

5 és egyes orientalisták

7

6 eltérően ítélik meg a Selyemút szerepét,

7

7 mégis úgy tűnik, hogy a kínai őshonosság kétségtelen. Kínából egyébként több Armeniaca-fay

8 is származik. A legfontosabb ókori domesztikációs színhelyek azért is ellentmondásosan szerepelhetnek a forrásokban, mert faj- és endémia-adatbeli tévedések (taxonómiai probléma), pontatlan fordítás, az írásos anyagok szövegkopása félreértésekhez vezethetett. Lehetséges, hogy a sárgabarack igen hamar Kínából elkerülve, a Fergánai-medencében és a két folyó közében önállósult,

7

9 majd visszakerült az eredeti termőhelyeire. Az egyik fontos kútfő kellő alapot adott rá: „Szogdiánábóljött egy titokzatos gyümölcs is, amelyet arany baracknak neveztek el, ez lúdtojás nagyságú volt."

5

0 Érdemes foglalkozni részletesebben a kínai honosság kérdésével. A hagyomány szerint Fo Hszi-1 (Kr. e. 3300 körül) unokája, Sen-Nimg

^ követte a trónon, neki kulcsszerepe volt a mezőgazdaság fejlesztésében. Neve annyit jelent, mint isteni földműves. Állítólag ő tanította meg az embereket a földmüvelésre és a termények feldolgozására. Sen-Nung

82 valójában már rendeletileg írta elő a gyümölcsösök, így a sárgabarack telepítését is. Kr. e. 2000-ben kedvelt gyümölccsé vált a barack Közép-Kínában. Érdekességként megemlíthető, hogy mintegy ezer évvel korábbi az a csonteszköz, amelyen a sárgabarackra utaló legkorábbi írásjel megtalálható.

8

3 Ennek ellenére, későn jelenik meg a sárgabarack neve a kínai szépirodalomban. ASucsingben és Si-csingben*

4 nincs szó róla, de a Jü császárnak tulajdonított San-haj-csingben

8

5 68 cit. Timkó 209. 69 cit. Timkó 209. 70 Arzumanjan 1970. 104. 71 Arakeljan 1951. 75. 72 Arakeljan 1951. 49. 73 Roach 1985. 190-191. 74 Roach 1985. 191. 75 Vö. örmény szerzőkkel, in: Abrikosz 1970. írásai. 76 Kosztina 1936. 30-31. és Roach 1985. 190-192. 77 Surányi 2005. 4 (2), 40-48. 78 Terpó 1974. 184-187. és Surányi 1991. 33-35. 79 Faust-Surányi-Nyujtó 1998. 244. 80 Laufer, cit. Surányi 2001. 47. 81 Roach 1985. 190. és Surányi 2001. 47^48. 82 Roach 1985. 47^48. és Löschnig-Passecker 1954. 39. 83 Surányi 2001. 46-47. 84 Surányi 2001. 48. 85 Surányi 2001. 48. 689