Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból

2002 A Jászkunság településnéprajzi viszonyai a XVI1I-X1X. században. In: A Jászkunság Kutatása 2000. Tudományos konferencia a Kiskun Múzeumban (szerk. BÁNKINÉ dr. MOLNÁR Erzsébet -HORTINÉ dr. BATHÓ Edit-KISS Erika). Jászsági Könyvtár 5. Jászberény-Kiskunfélegyháza, 81-104. 2003 A 'tarata'. In: Vándorutak - Múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából (szerk. VIGA Gyula-HOLLO Szilvia AndreaCs. SCHWALM Edit). Archeolingua, Budapest. 107-109. 2010 Gömöri szlovák jobbágyok Mária Terézia korában. In: Kontexty Identity Jubilejny zborník na pocesf Anny Divicanovej. Az identitás összefüggései. Köszöntő könyv Gyivicsán Anna tiszteletére. Editorky/Szerkesztők: Eva KREKOVICOVÁ-Alzbeta UHRINOVÁ-Mária ZILÁKOVÁ. Békesská Caba-Békéscsaba. 299-310. 2011 Adatok az Alföldre, Békésbe, a XVIII. században végbement migrációhoz KisHontból. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. Békéscsaba PLESOVSZKI Zsuzsanna Novákné 2003 Id. Jeszenszky Károly és életmüve. História Ecclesiae Berényiensis. Mezőberény 2004 Felekezetiség - iskola - interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között. Doktori Disszertáció. ELTE Szláv Filológiai Tanszék. Budapest SZABADFALVI József 1991 A sertés Magyarországon. Ethnica, Debrecen SZALAY Emőke-UJVÁRY Zoltán 1982 Két fazekas falu Gömörben. Studia Folkloristica et Ethnographica 7. Debrecen SZOKOLAI István 1856 Az Úrbéri Törvényszékek teendői és a volt Jobbágy és Földesúr közti jogviszonyoknak s azok Rendezésének Ismertetése. Pest UJVÁRY Zoltán 1957 A vadontermő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. Néprajzi Értesítő XXXIX. 231-244. DETAILS TO THE ETHNOGRAPHY OF GÖMÖR FROM THE 18TH CENTURY The census (1771-1773) that followed Mara Theresa's Urbarial Patent (1767) is a very important document for the 18th century ethnographical circumstances of Gömör, regional and administrative region of Upper Hungary. Many forms of the ancient relationship between landlords and serfs have been known before. The urbariums made after the execution of the Patent, regulated the land of the serf (sessio): it ranged the fields of each settlement into four classes based on the quality of the field. In Gömör, however, fewer fields than the national average was surveyed in each class, thus a specific social stratification was developed: tenants with pawn, i.e. 'serf nobles' (jobbágy-nemesek), serfs with whole and partial lands and cottars. The land of the serf included: a plot with a house, plough land, hayfield and hemp and cabbage field. The meadow was in common use; the landlord had the right to use the forest, to hunt and to fish. Assarts as well as vineyards were not belonged to the sessio. they fell under a different obligation thus cottars could hold them. Based on the Urbarial Patent, obligations, taxes and socage of the serf were regulated as well. From the answers given to the questionnaires was cognizable a characteristic peasant economy peculiar to Gömör. The iron manufacture in the foundries, glass manufacture in the glass-works and the different home-made, wooden and leather products stand out from its industrial activities. Products of the Gömör pottery were known well and were used all over the eastern part of the country. These were transported to the Great Plain and to other distant regions. [Translation by Éva Bodovics] László Ferenc Nóvák 610