Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - BORSOS BALÁZS: Bodrogköz: Három folyó között - három részre tagoltan?
Viss az ő legközelebbi rokona, ugyanez a súlyozott attribútum-érték csak a 10./11. helyet biztosította számára Viss hasonlósági sorában. Vajdácska rokoni körében is Tiszaeszlár (73) a legtávolabbi (29./40.), ám Kék (70) is csupán a 16./20., a másik 2 bodrogközi falu az 1-2. helyen áll. Cigándhoz viszont nem Viss (55) áll a legközelebb, hanem Lácacséke (54), és Vajdácska (61), Kék (61), Ibrány (62) csak a 6-8. A kisrégiót tehát csak megszorításokkal fogadhatjuk el igazán releváns területi egységnek, a pontos területi tagoláshoz jobban közeledhetünk, ha az Átmeneti nagyrégiónak nem a 10, hanem a 13 klaszteres felosztását vesszük alapul. A bekövetkezett lépések közül kettő ezt a kisrégiót érintette: a 11. lépésben leszakadt Tiszaeszlár, a 13. lépésben pedig a Rétköz és a Dél-Bodrogköz is elváltak egymástól. Utána csak a 19. lépésben válik le Vajdácska, és a 25. lépés után alkot valamennyi település egytagú klasztert. Igazán jellegzetes területi felosztásnak a kulturális hasonlóságvizsgálat eredményeit is figyelembe véve tehát a Nyugati középrégió Nyugati kisrégiójában a mikro-régiós tagolást tekinthetjük, amelyben a Rétköz, a DélBodrogköz mikro-régió mellett egy sajátos, Tiszaeszlár környékét kitevő mikro-régiót is meghatározhatunk, amely voltaképpen megegyezik a „Nyíri Mezőség" mikro-tájjal. 1 8 2.4. Az Északi középrégió (Ung-Tisza-vidék, Kárpátalja, Szamos-Tisza-vidék) Az Északi középrégió az összes térképlap klaszterezése során a 3. lépésben jelenik meg, és magában foglalja az Ondava-Bodrog vonaltól keletre és a mai országhatáron kívülre eső részt a mai ukrán-román határig, ezenkívül a Tisza-könyök környékét, valamint a történelmi Bereg és Szatmár megyék Magyarországhoz tartozó részét. Mivel a Nyugati középrégió elemzése során az ezzel alkotott határát, vagyis a Bodrogközt átszelő vonalat már elemeztük, a továbbiakban csak a belső felosztásnak a Bodrogközre vonatkozó részével foglalkozunk. Az Északi középrégióban a klaszteranalízis nagyjából hasonló területi tagolódást állapított meg, mint a néprajzi kutatás tájbeosztása. Az egyetlen jelentősebb különbség a nyelvhatár és a Tisza-könyök közé eső kisrégió, amely a néprajzi tagolás szerint a Bodrogköz, Nyírség és Kárpátalja kistájak közt oszlik meg. A néprajzi tájbeosztás és az atlasz lapjainak csoportelemzése egyaránt meghatározza a Kárpátalja kistájat/kisrégiót, ám a két felosztás néhány határterület betagolásában eltér egymástól. A Kárpátalja néprajzi kistájat a megyei határok választják el a Bodrogköztől, mert magában foglalja a teljes Ung- Bereg-Ugocsa megyéket. A Kárpátalja kulturális kisrégió ellenben nem tartalmazza Nyugat-Ungot, azt a klaszteranalízis az észak-bodrogközi kisrégió részeként határozza meg. 2.5. Az Északi középrégió Északi kisrégiója (Latorca-Ung-vidék, Észak-Bodrogköz, Tisza-könyök vidéke) Az Északi kisrégió a Latorcától északra eső zempléni falvakat (képviselőjük Abara), a Latorca és Ung közti vidék (Mokcsakerész), az Észak-Bodrogköz (Lelesz és Zétény), valamint a Tisza-könyök vidéke (Lácacséke, Zsurk) településeit fogja össze, amely az összes lapra kiterjedő klaszteranalízis eredményeként a 3. lépésben jelenik meg. Ugyanekkor mutatkozik meg az időtényező kiszűrése után és a -200-as elemzésben, a másik két szűrt elemzésben és a terminológiai lapok analízise során viszont nem határozható meg. A kisrégió három megye négy (becslő)járásának adatait hordozza. Peremhelyzetéből 18 Erdész 1982. 111., Kosa 1991. 335., Páll 1995-96.222. 524
