Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - BORSOS BALÁZS: Bodrogköz: Három folyó között - három részre tagoltan?

következően a demográfiai lapokon nem egységes, csak 1910-ben a népsűrűséget illetően az. Mindössze 4 agrárstatisztikai lapon jelenik meg azonos adatokkal (a szántó, a szőlő és a nádas aránya - 1895, a teljes területre eső átlagos birtoknagyság - 1910). Ezt a tagolt jelleget alátámasztja, hogy mind a három megye más-más agrárrégióba került. A kisrégiót a földrajzi középtájak határa (a Tisza-könyök déli része a Nyírséghez, a többi a Felső-Tisza síkságához tartozik) és a nyelvjárási határok is átvágják: Ung ide eső része az Ungi, Szabolcs ide eső része a Szabolcs-szatmári nyelvjárási csoport területén, míg a Bodrogköz a Palóc és Északkeleti nyelvjárási régiók közt átmeneti zónában van. Szintén átmeneti zónában (a Szamosi, az Alföldi és az Északi házterületek közt) található a teljes kisrégió az építkezés szempontjából, csak Harkai legrészletesebb beosztása szerint válik szét Nyírség északkeleti sarka és a Bodrogköz. A kisrégió a megyehatárok miatt a vásárhely-sűrűségi lapokon sem egységes, a kenderrost megmunkálását illetően azonban az egész a 6. típus területére esik. Szabolcs és Zemplén elválasztása megjelenik a népművészeti térképen és a népzenei dialektusterületeket bemutató egyik lapon is, noha Vargyas és Martin szerint a teljes kisrégió a Felső-Tisza-vidék része mind a zene, mind a tánc szempontjából. A megyehatárok az új stíluson alapuló zene, és a tánc részletes tagolását bemutató lapokon is megjelennek, összesen 3 területi egység osztozik a kisrégión: Zemplén-Ungi-lapály, Bodrogköz, Észak-Szabolcs. A kulturális hasonlóságvizsgálat azonban egy nagyjából összetartó kisrégiót tár elénk. Az északnyugati sarokban levő Abara rokoni sorának 1-6. helyén ott található a kisrégió másik 5 tagja, csak a 3. helyre került be a Keleti középrégióból az ungi Nagygejőc (54). A már ungi Mokcsakerész rokoni sorában kisrégiós társ található az 1-3. helyen, ám a Tisza-könyök falvaival való kapcsolata nem olyan szoros, Zsurk a 9., Lácacséke a 11., és ez utóbbi és a 3. Abara attribútum-értékbeli különbsége is nagy (10,25). Zétény esetében ugyancsak Nagygejőc került a másik 5 falu közé, és még az Északi nagyrégió tagja, Magyarbőd is az Átmeneti nagyrégió többi települése elé került, a 7. helyre. Feltűnő egyébként Zétény és a másik észak-bodrogközi település. Lelesz kulturális hasonlósága, a súlyozott attribútum-érték esetükben csupán 38, ami az egész magyar nyelvterületet nézve is rendkívül kicsi: az Átmeneti nagyrégió Északi régiójában pedig csak Császló és Nemesborzova esetében kisebb (36). Szintén Nagygejőc került 4 klasztertárs közé a 4. helyre (Abara elé) Lelesz hasonlósági sorában, ám Zsurkot Magyarbőd is megelőzi. A Tisza-könyök környéke települései már elsősorban egymással tartanak: Lácacséke és Zsurk egymás sorában az 1. helyen állnak (48), ám az előbbi esetében - bár a másik három a 3., és az 5-6. helyet foglalja el - Mokcsakerész csak a 26. Zsurk esetében pedig egészen tág a kör, csak Zétény (55) és Abara (57) van az első 10 között, Lelesz (60) a 19., Mokcsakerész (63) pedig a 28.! Az Átmeneti nagyrégióban a még jellegzetes tagolásnak tekinthető 13 mikro-régió meghatározásakor Lácacséke és Zsurk együttese már külön klasztert alkot. A fentieket is figyelembe véve a legjellegzetesebb tagolásnak a Tisza-könyök és a Latorca vidéke elkülönítését tarthatjuk, mely utóbbiról leválasztható az ÉszakBodrogköz jellegzetes mikro-régiója is. Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy vizsgálatunk alapján a vízrajz meghatározta Bodrogköz kulturális egysége megkérdőjelezhető, valójában egy északi és egy déli félre oszlik. A mélyebben fekvő déli rész kulturálisan jobban kapcsolódik a Rétközhöz és a Nyíri Mezőséghez, mint az Észak-Bodrogközhöz. A két fél közti határ nem egyezik meg a trianoni országhatárral, inkább földrajzi alapon húzható meg: nyugaton a Karcsa futása 525