Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - BORSOS BALÁZS: Bodrogköz: Három folyó között - három részre tagoltan?
összesített). Az összesített aspektusokat érintő elemzések közül tehát csak az életmód témakörével foglalkozók esetében nem határozható meg önálló klaszterként. A kisrégiót a bodrogközi Cigánd és Vajdácska, a bodrogzugi Viss, a rétközi Kék és Ibrány képviseli, és a számítógép ide sorolta a sajátos, és ezért hamar elkülönülő Tiszaeszlárt is. A hat település két megye négy (1895), illetve öt (1910) járása és három becslőjárása adatait hordozza. Nemzetiségi szempontból teljesen egységes (a magyar nemzetiség kizárólagos), ám agrárstatisztikai szempontból mindössze 4 lapon és csak 1910-ben az (a szántó és a nádas aránya, a kert és a szőlő jövedelme). A megyehatár agárrégiós határ is. Földrajzi és nyelvjárási szempontból sem egységes, három középtáj (Hajdúság, Nyírség, Felső-Tisza-síkság), 1 5 illetve kisebb nyelvjárási egység (Palóc-Északkeleti átmeneti zóna, Hajdú-bihari és Szabolcs-szatmári csoport a Tisza-Körös-vidéki régióból) találkozik területén. Tiszaeszlár környéke miatt építészeti szempontból sem egységes, az a vidék már az Alföldi házterület része mind Harkai, mind Barabás szerint. Ennek viszont ellentmond, hogy a lakóház-építkezés lapjainak klaszterezése egységesnek találja. 1 6 A hasonló természeti környezet okozhatja, hogy a gazdálkodás és azon belül a földmüvelés lapjainak elemzése is külön klaszterként határozza meg. A vásárhely-sűrűségi lapok közül a megyehatár csak az egy vásárhelyre eső községek számát bemutató lapon jelenik meg. A kendermegmunkálás területi változatai közül is három típusnak (4., 5., 6.) találkozási helye a kisrégió. Mivel Domanovszky szerint Zemplénben nincs kiemelkedő népművészeti ág, míg Szabolcsban a lakástextil az, ebből a szempontból is kettéoszlik a kisrégió. A népzenét illetően Vargyas a teljes kisrégiót a Felső-Tisza-vidék dialektusterület részének tartja (ahogy a táncot illetően Martin is), a Magyar Népzenei Antológia szerkesztői Hajdúság-Szabolcs területéről leválasztják a Bodrogközt és azt Északi peremvidék részének veszik. Az új stílusú zene és a néptánc területi csoportjai felosztása szerint a kisrégió három egység találkozási területe: Bodrogköz, Közép-Tisza-vidék és Közép-Szabolcs/Rétköz. A kulturális rokonságvizsgálat a kisrégió összetartozását bizonyos fokig bizonyítja. Mivel a dél-bodrogközi településeket az előzőekben elemeztük, itt csak a Rétköz két települése és Tiszaeszlár kerül sorra, annak eldöntésére, hogy jogosan választhatjuk-e le a Dél-Bodrogközt. Tiszaeszlár nagyrégiós hasonlósági sorában az első 8 között 4 kisrégiós társ található, csak Vajdácska került (73) a 13. helyre. 1 7 Ám Tiszaeszlár meglehetősen eltér még klasztertársaitól is, a legközelebbi rokon Viss (62) után már a 2-3. helyen csak 67-es súlyozott attribútum-értékű települések állnak, amely a település nagyfokú kulturális különállását jelzi. A rokonsági kör több kisrégiós tag esetében még tágabb. A rétközi Kék rokoni sorában ugyan Ibrány, Viss és Cigánd a 2-4. helyen áll, ám Vajdácska (70) a 21./22., míg Tiszaeszlár (71) a 26./27. Ibránynál az első 5 helyen 3 azonos kisrégióból való települést találunk, ám Vajdácska (67) a 15., Tiszaeszlár (68) a 18./19. pozíciót foglalja el. Csak Vissnél található a másik 5 falu az első 10/11 között (legközelebb a 2 bodrogközi, Vajdácska és Cigánd). Tiszaeszlár kulturális elkülönülését újra jelzi, hogy míg 15 A földrajzi tájbeosztás kissé merev volta miatt a rétközi falvak nem a Felsö-Tisza-síkság, hanem a Nyírség földrajzi középtáj területén fekszenek. 16 Ez nem azért mutatkozik, mert csak a középrégió helységeit klasztereztük. Ha az atlasz összes települését vesszük föl a mintába, amikor a klaszter kettéválik, a határvonal a szabolcsi és zempléni települések közt húzódik. 17 A teljes mintában Vajdácska a 20., és a 4 másik kisrégiós társ közül csak 2 (Viss, Ibrány) van az 1-3. közt, Kék és Cigánd a 9., illetve all. helyen áll. 523
