Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - BORSOS BALÁZS: Bodrogköz: Három folyó között - három részre tagoltan?
gű Nagymihályi járás adatsorát mutatja, a Bodrogköz egyetlen demográfiai lapon sem egységes, és mindössze 4 agrárstatisztikai lapon az (a szőlő és a nádas aránya - 1895, a kert és a szőlő jövedelme). A megyehatár az agrárrégiós beosztásban is megjelenik, a kistáj földrajzi szempontból ugyanakkor egységes: a Felső-Tisza-síkságon helyezkedik el. Nyelvjárási szempontból is egységes, szinte teljesen felöleli a Palóc és az Északkeleti régiók közti átmeneti területet. Építészeti szempontból ugyancsak átmeneti zónának számít: itt találkozik az Északi, az Alföldi és a Szamosi házterület. Harkai Imre a Rétközzel együtt az átmeneti zóna törzsterületének tartja. Az egy vásárhelyre jutó községek számát bemutató lap szerint Szabolcs és Zemplén külön válik, a másik 2 lapon viszont e 2 megye adatai Ungtól válnak el. Szolnoky Lajos szerint a teljes Bodrogközre a 6. kendermegmunkálás-típus jellemző, a kistáj e típusterület nyugati felét alkotja. Domanovszky szerint a Bodrogközben nincs kiemelkedő népművészeti ág, s ezáltal elválik a Rétköztől és a Nyírségtől. 1 3 Martin szerint a kistáj tánc szempontjából is a Felső-Tisza-vidék része és a népzenei dialektusokat tekintve ugyanezt állítja Vargyas is. A Magyar Népzenei Antológia szerkesztői viszont elkülönítik az Alföld északi peremvidékét, s Bodrogköz ide tartozik. Az új stílus alapján, illetve a néptánc részletes beosztása szerint elkülöníthető a Bodrogköz a vízrajzi határai közt, ám Abara a Zemplén-Ungi-lapály néven külön csoportba került. A kulturális hasonlóságvizsgálat is alátámasztja ez utóbbi beosztást, Abara legközelebbi rokona ugyan a bodrogközi Zétény (51), ám utána már az ungi Mokcsakerész (54) és Nagygejőc (54) következik, a dél-bodrogközi Cigánd (66) és Vajdácska (67) csak a 1920. helyen áll, a bodrogzugi Viss (71,5) pedig (a 49 nagyrégiós település közül) 38. 1 4 Az észak-bodrogközi Zétényhez is közelebb áll Mokcsakerész (50) és Abara, mint Lácacséke (53), a dél-bodrogközi falvak pedig még távolabb következnek: 14/21. Vajdácska (64), 17/26. Viss (65), 21/31. Cigánd (66). A dél-bodrogközi falvak is elkülönülnek, Viss rokoni sorában az 1. Cigánd (55), a 2. Vajdácska (56), és a 4. Lácacséke (60). E település előtt a szabolcsi Apagy (56) áll, és utána is főleg szabolcsi falvak következnek. Egyedül az Észak-Bodrogközhöz közelebbi Vajdácska esetében található a másik 5 falu az első 10 között, de például Lácacséke rokoni sorában a Hosszúrét túlsó felén levő Vajdácska (65,5) a 30./37.! Látható tehát, hogy a vízrajz kijelölte egység ellenére a Bodrogköz kulturális szempontból 2, egy északi és egy déli félre oszlik. 2.3. A Nyugati középrégió Nyugati kisrégiója (Dél-Bodrogköz-Rétköz) A Nyugati középrégió kisrégiói strukturálisan nem térnek el jelentősen a kistáji felosztástól, a klaszteranalízis 3 kisrégiót határozott meg, amelyek, bár más tagolásban, nagyjából a kistájakat követik és azok neve alapján határozhatók meg: a Nyugati a DélBodrogköz-Rétköz, az Északi az Észak-Nyírség és a Déli a Dél-Nyírség. Ezek közül most témánknak megfelelően csak a Nyugati kisrégiót elemezzük. A Nyugati középrégió klaszterezése során először ez a kisrégió jelenik meg, s valamennyi szűrt klaszterezésben egyaránt a 2. lépésben válik ki, egyedül a terminológiai lapok elemzése nem határozza meg. Ugyanakkor a különböző kulturális aspektusok lapcsoportjainak elemzései közül összesen 4 esetben, és mindig ugyanúgy a 2. lépésben mutatható ki (lakóház-építkezés, gazdálkodás összesített, földművelés, nem anyagi kultúra 13 Domanovszky (1981. 273) szabolcs-szatmárit említ, ezért ebben az esetben az általánosan követett elvvel (1910-es állapot) szemben az 1950 utáni beosztás alapján készült a térkép (Bereg kivételével). 14 A teljes (395 elemű) adatbázist tekintve még nagyobb a távolság, 35. Cigánd, 40. Vajdácska, 76. Viss. A továbbiakban a teljes adatbázisra vonatkozó helyezés (ahol szükséges említeni) egy / jel után következik. 522
