Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - BORSOS BALÁZS: Bodrogköz: Három folyó között - három részre tagoltan?
mával sem. A földműveléssel foglalkozó lapok klaszterezése ugyanakkor egy, csak a 3. lépésben kiváló, és az eredeti területe nagy része mellett az Érmelléket is magában foglaló középrégiót alkot. Az Érmeiléken kívül a Szamosközt is tartalmazza a középrégió a közlekedés-szállítás lapcsoport elemzésekor. A vásárhely-sűrűségi lapok közül a Zemplén-Szabolcs határ csak az egy vásárhelyre jutó községszámot ábrázolón jelenik meg. A kenderrost megmunkálást illetően a középrégió 2 részre oszlik, a kisebbik északi felén (Bodrogköz, Észak-Nyírség) a 6., míg a Dél-Nyírségben az 5. típus uralkodik. Az összes életmóddal foglalkozó lap klaszterezése során a 2. lépésben és eredeti határai közt válik ki. A viselet lapcsoport elemzésekor a teljes Bodrogköz az Északi középrégióhoz kerül, míg a Szamosköz és az Érmeilék számos falva ide csapódik. Az összesített táplálkozás-elemzésben csak a Nyírség és a Rétköz alkotja a középrégiót. Ugyanez az eredmény a táplálékkészítés lapcsoport klaszterezése esetében is, azzal a különbséggel, hogy most a Nyírség északi sarka (a Tisza-könyök) is a középrégió része. Az étkezéssel foglalkozó lapokat nézve más struktúra bontakozik ki, a 3. lépésben a teljes Bodrogköz még a középrégió része, csak a 4. lépésben válik le annak északi pereme, és a középrégióhoz tartozik a Tisza-könyök mellett Bereg és az Ecsedi-láp egy része. Az összes nem anyagi kultúrával foglalkozó lap elemzése során a 3. lépésben válik ki a középrégió, és nem része az Észak-Nyírség. A szokás-hiedelem aspektus elemzése területileg széteső klasztereket határoz meg. A díszítőművészetet illetően Domanovszky csak a Nyírséget és a Rétközt tartja kiemelkedőnek, és ott is csak a lakástextil készítését. A népzene dialektusterületeit nézve Vargyas a középrégiót egyetlen egységbe osztja (Felső-Tisza-vidék, amely majdnem a teljes nagyrégiót magában foglalja), a Magyar Népzenei Antológia szerkesztői ellenben Szabolcsot a Hajdúsággal vonják össze, a Bodrogközt pedig a Bükkaljától az Ungig húzódó (még az Alföldi nagydialektushoz tartozó) Északi peremvidék részének tartják. A néptáncot tekintve Martin György szerint az egész középrégió (és csaknem az egész nagyrégió) a Felső-Tisza-vidék dialektusterület része. A néptánc alapján végzett finomtagolás, illetve az új stílus alapján megállapított zenei tagolás a középrégió északi határát átvágja (a Bodrogközt mind a két felosztás egységesnek veszi), ám a középrégióban található területi egységek keleti határai a középrégió keleti határát is kijelölik, mivel itt a felosztás alapja a megye (É-, Közép-, és D-Szabolcs). 2.2. A Bodrogköz mint néprajzi kistáj A Nyugati középrégió a néprajzi kistájak közül a Nyírséget és a Rétközt teljesen magában foglalja, ám a harmadik kistáj, a Bodrogköz északi és keleti fele már az Északi középrégióhoz tartozik. A Bodrogköz földrajzi (pontosabban vízrajzi) alapon meghatározott kistáj, amely három folyó, a Bodrog, a Tisza és a Latorca által határolt terület, csaknem „sziget a szárazföldön". Az atlaszban Zemplén megye nevében is Bodrogközi járásának (1895ben) 1 2 5 gyűjtőpontja (Lelesz, Vajdácska, Zétény, valamint 2-2 akkor még külön falu, Kis- és Nagycigánd, Láca és Cséke) képviseli. Ehhez számítja még a néprajzi kutatás a Bodrogzugban a Szabolcs megyei Visst, valamint a Zemplén megyei, de a Latorcától már északra eső magyar települések képviseletében Abarát. így az atlaszban összesen 7 gyűjtőpont tartozik ehhez a kistájhoz. A 2 megye 3, illetve 4 járásába, és 3 becslőjárásába eső kistáj egyetlen klaszterezésben sem jelenik meg. Mivel Abara a már szlovák többsé12 1910-ben Vajdácska a Sárospataki járás része. 521
