Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - BORSOS BALÁZS: Bodrogköz: Három folyó között - három részre tagoltan?
A számítógép a klaszteranalízis mellett az ún. kulturális hasonlóságvizsgálatot is elvégzi. 1 0 Ennek segítségével megállapítható, hogy egy adott település hány térképlapon, illetve mennyi változóértékben (súlyozott attribútum-értékben") tér el a többi kutatóponttól. Az így alkotott lista a klaszterezés eredményét bizonyos fokig ellenőrzi is, mert míg a csoportelemzésben az első lépések után már közös súlypontokat vesz figyelembe az elemzés, ebben az esetben mindig az egyes gyűjtőpontok eltérését vizsgálja az összes többitől. Ha tehát az egyes területi egységeket képviselő kutatópontok egymás listájában az élen szerepelnek, a csoport egységessége bizonyítható. Ez a módszer elsősorban a kisebb (maximum 10-15 gyűjtőpont által képviselt) területi egységek meghatározásában lehet segítségünkre. 2. A Bodrogköz helye a magyar nyelvterületet átfogó regionális struktúrában A Bodrogköz a magyar nyelvterületen a számítógép meghatározta nagy területi egységek közül az Átmeneti nagyrégióban található, amelyet keletről Erdély (a Keleti nagyrégió), északról a nyelvhatár, nyugatról és délről a Bodrog-Tisza futása, illetve a Miskolc-Debrecen-Nagyvárad-Lippa vonal határol. Az Átmeneti nagyrégió területén Kósa László felosztása szerint 2 középtáj található. A legnagyobb részt a „Nyírség és tágabb környezete" néprajzi középtáj foglalja el, és aránylag keskeny sáv az „Alföld Erdéllyel határos peremvidéke" néven összefogott terület. Az előbbi (a Középső nagyrégióhoz került Körösközt nem számítva) 6, az utóbbi 4 kistájra tagolható, összesen tehát az Átmeneti nagyrégióban 10 kistájat különít el a néprajzi kutatás. Az Átmeneti nagyrégióhoz (a hiányosan adatoltakat leszámítva) 50 gyűjtőpontot sorolhatunk. Ezek külön klaszterezése során hirtelen változást az összevonási szinteket jellemző szórásnégyzet értékeiben először a 2. és 3. lépésben találunk (0,2873 - 0,3558, illetve 0,2218 - 0,2873). Látható, hogy e lépésekben az értékkülönbség (0,685, illetve 0,655) alig tér el egymástól, ezért az alacsonyabb szintben bekövetkező ugrást kell jelentősebbnek tekintenünk. Igazán tipikusnak tehát nem 2, hanem 3 középrégiót tarthatunk. Ezek közül a Nyugati középrégió fölöleli a Nyírséget, a Rétközt és a Bodrogköz délnyugati részét, az Északi az Alföld északkeleti peremét az Ondava-Bodrog vonalától az Avasig, a Keleti pedig az Alföld Erdéllyel határos keleti peremvidékét, valamint az Érmeiléket. Ha a kisrégiók meghatározása érdekében folytatjuk a bontást, további markáns különbség a szórásnégyzetben a 7. (0.1362 - 0,1646), a 10. (0,1161 - 0,1260) és a 13. lépésben (0,1036 - 0,1144) mutatkozik. Ezek közül a 10 kistájnak nagyságrendileg a 10 kisrégió feleltethető meg. A 10 kisrégióból 3-3 a Nyugati és az Északi középrégióban található. A kistájak szempontjából is legtagoltabb Keleti középrégióban ezen a szinten 4 kisrégiót különböztethetünk meg. 2.1. A Nyugati középrégió (Dél-Bodrogköz, Rétköz, Nyírség) Az átmeneti nagyrégió klaszterezése során először a Dél-Bodrogközt magában foglaló Nyugati középrégió válik ki. A szűrt klaszterezések közül csak az időtényező 10 Ennek részleteiről 1. Borsos 2006. 148-149. és Borsos 2007. 176. 11 A kulturális hasonlóságvizsgálat leghatékonyabb változatának az ún. súlyozott attribútum-érték vizsgálat bizonyult. Ebben az esetben nemcsak azt vesszük figyelembe, hogy egy adott település adatai hány térképen térnek el egy másiktól, hanem azt is, hogy ha egy adatban el is térnek, van-e olyan adat a térképen, amelyben egyeznek. A súlyozás jelen esetben azt jelenti, hogy ha a települések egy adatban eltérnek, de kettőben egyeznek, az nagyobb hasonlóságot jelent, mint ha egy eltérés mellett csak egy adatban egyeznének az adott lapon. 519
