Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - VERES LÁSZLÓ: Comenius Janua Linguae Latinae Reserata Aurea... című munkája magyar nyelvű fordításának néprajzi vonatkozásai

Comenius Janua Linguae Latinae Reserata Aurea... című munkája magyar nyelvű fordításának néprajzi vonatkozásai VERES LÁSZLÓ Johannes Amos Comenius Sárospatakon eltöltött éveit életének rövid, de eredményekben nagyon gazdag időszakaszaként tartja számon a tudománytörténet. A nagyhírű pedagógus Tolnai Dali János ajánlására, Lórántffy Zsuzsanna és fia Rákóczi Zsigmond meghívására érkezett meg 1650-ben a református iskolavárosba. Négy évig volt a pataki kollégium tanára és ekkor írta meg nagyjelentőségű munkáját, az Orbis Pictust-t, a Látható Világot, amelyet még 1842-ben is iskolai tankönyvként használtak.

1 Comenius pataki ténykedése előtt Leszno-ban (Lissa) élt Lengyelországban, ahova az üldöztetés elől menekült Csehországból, miután az 1620. évi fehérhegyi csatában a Habsburgok évszázadokig tartóan felszámolták a cseh nemzeti önállóságot és minden eszközzel igyekeztek fenntartani a katolikus vallás hegemóniáját. A Lesznóban 1627-től nyugalomban eltöltött 12 év Comenius alkotó erejének kiteljesedését segítette elő. Itt írta meg a Didactica Magnus (Nagy Oktatástan) cintü müvét és elkészítette első jelentős latin nyelvkönyveit Janua linguarum auraea reserata (A nyelvek kitárt aranykapuja) és Vestibulum (Előcsarnok) címmel? Comenius Magyarországon és különösképpen Sárospatakon is mint újszerű latin nyelvtankönyvek írója vált ismerté. Különösen az után, hogy 1643-ban Nagyváradon napvilágot látott a Janua linguae Latinae reserata aurea, sive seminarium linguae Latinae et scientiarum... sub titulis centum, periodis mille comprehensa et in usum scholae Varadiensis juxta Belgarum editionem postremam, accuratam et auctam in Hungaricam linguam translata per Stephanum Benianim Szilágyi, ejusdem scholae rectorem... Varadini 1643 apud Abrahamum Szenci(ensem) című müve magyar nyelvű fordításban.

3 A megjelent munka címe is tükrözi, hogy a fordítást Szilágyi Benjámin István, a váradi ref. Kollégium rektora végezte el.

4 Comenius munkája Szilágyi fordításában a váradi megjelenést követően néhány hónapon belül, szintén 1643-ban Lőcsén is napvilágot látott. Ez a kiadás lényegében megegyezik a váradival. 2001-ben az Országos Széchényi Könyvtár árverésen megszerezte a lőcsei kiadás egy különleges példányát. Ennek különlegességét és jelentőségét az adja, hogy a „levelecskékre" tagolt könyvben minden levelecskéhez egy-egy üreset fűztek be, amire 1 Csorba-Földy-Ködöböcz 1990. 46-48. Új Magyar Irodalmi Lexikon 1994. 317. 2 Bartók 2004. 63-66. 3 Käfer 2009. 4 Szilágyi Benjámin István 1616-ban született a Vas vármegyei Bübiben. Gyulafehérváron végezte teológiai tanulmányait. Ezt követőn külföldi egyetemeken tanult. Az Odera-frankfurti, a franekeri és az utrechti egyetemek hallgatója volt. Hazatérése után 1643-tól a nagyváradi ev. Ref. Kollégium rektora. 1645-től tanár Sárospatakon, majd rektor. 1647-től lelkész Tolcsván, egyházmegyei jegyző. 1652-ben Sátoraljaújhelyen lelkésszé választották. Ebben az évben hunyt el. Vö. Fejes 1889. 64., Sárospataki Lapok 1889. 36. sz.. Sárospataki Füzetek 1866. 262., L. Dienes 2011. 216. 458