Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - FILEP ANTAL: Néprajzi irodalmunk szenesházának történeti előzményei Adalékok kora újkori lakáskultúránkhoz
iratanyagot, s a mintegy 350 000 oldalra rúgó forrásbázis mindenki rendelkezésére áll. (Jelen dolgozatunkban terjedelmi okokból csak a művészettörténeti kiadványsorozatból folyamatosan kigyűjtött adalékokra támaszkodhattam.) Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy Wellmann Imre akadémikus a Mezőgazdasági Múzeum keretében e hatalmas forrásanyag agrártörténeti adalékait részben etnográfus kolléganőink bevonásával - H. Veress Éva és Török Katalin működtek közre - gyűjtette ki, rendeztette. Az első úttörőnek tekinthető számítógépes történeti kutatásokat, elemzéseket ennek során végezték el. Jelen dolgozatunkkal nem is csak a korábbi szakirodalom problémáit szerettem volna új megközelítésben tárgyalni. Szándékom az is, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy ugyan az életforma gyökeres megváltozása és a rendkívülien nagy társadalmi átalakulás lassan elemészti azt a valóságot, amelyet az előttünk járt nemzedék tagjai még eleven állapotában vizsgáltak, dokumentáltak, amiről ifjú korunkban életre szóló élményeket szerezhettünk. Mégsem kellene lemondanunk elődeink kutatási célkitűzéseinek továbbépítéséről, az előző nemzedék eredményeinek folyamatos ellenőrzéséről, kiegészítéséről, árnyalásáról! Egyfelől megvalósíthatnánk azt is, hogy ugyan változott adatbázison megismételhetjük a korábbi kutatásokat, elemzéseket. Másfelől ezzel a társtudományainknak is nagy szolgálatot tehetünk. A néprajz ismeretanyagát akkor hasznosíthatják, ha sajátos adatbázisaikat is rendszeres vizsgálataink körébe vonjuk, az általuk ismert forrásanyagon tárhatjuk elő a néprajz értelmezési lehetőségeit. Igaz, ehhez igyekeznünk kellene a fogadókészséget megteremteni. Ehhez jó alkalmat kínálhatnak az egyetemi képzésben azok a speciálisan megtervezett néprajzi bevezető/alapozó kurzusok, amelyeken a történész, régész és a nyelvészhallgatóknak át kellene esniük. Érdemes ezeknek az előadássorozatok megtervezésénél abból kiindulni, hogy a társtudományban studírozó növendéknek a néprajzból és a folklorisztikából mire lehet legvalószínűbben szüksége hivatása gyakorlása közben. 1 6 Minden bizonnyal a szaktudományunkból munkájukhoz releváns útravalót kaphatnának. A felnövekvő nemzedék jobban megismerhetné a néprajz értékeit, lényegesen jobban megbecsülhetné eredményeinket, felismerhetné, miben vehetné igénybe segítségünket. A szenesházra utaló 16. századi történeti adatok 1548. 1. 23-25. között Verőce 1 7 (Werewche) castrumban inventálás során (Stephanus Thot, Nicolaus Chesmychey, Joannis Dombaj személyek nevei szerepelnek az iratban) különféle épületek mellett a „ Porkoláb Hazaban ... Mayorsaghoz walo zenes Házban..." készítettek feljegyzést. 1 8 Ez esetben feltételezhető, hogy a vár, illetve az uradalom szolgálatában álló személy használatában állhatott a helyiség. 1553. XII. közelebbi nap megjelölése nélkül, Liptó megyében, Újvárott 1 9 a várban (arx) felvett leltár helyiségről helyiségre követhető épületbemutatást kínál. Sok egységet házként neveznek meg. 16 Mind a Pécsi Tudományegyetemen, mind a Károli Gáspár Református Egyetemen egyaránt kedvező tapasztalatokat szerezhettem a történész és a régész növendékek körében. Egykori hallgatóim közül többen választottak történeti etnográfiai vonatkozású szakdolgozatot, amivel kivívták történész tanáraik elismerését is. 17 Verőce a középkorban keletkezett azonos nevű, a Dráva és a Bilo, valamint a Papuk hegység között fekvő megye székhelye. Az 13. század óta mind a város, mind a megye adatolható. A területe Horvátország részévé vált. Horvát neve Virovitica. 18 L. U. et C. 6. kötet 247. Fasc. 99/7. 19 Liptóújvár, Liptó megye, ma Szlovákiában, a szlovák neve Liptovsky Hrádok. A 14. század első felétől jól adatolható. 449
