Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - FILEP ANTAL: Néprajzi irodalmunk szenesházának történeti előzményei Adalékok kora újkori lakáskultúránkhoz
Néprajzi irodalmunk szenesházának történeti előzményei Adalékok kora újkori lakáskultúránkhoz FILEP ANTAL A magyar néprajzi irodalomban Garay Ákos nevezetes, a középkori folyamatosságú, szlavóniai magyar nyelvsziget falvairól írott dolgozata mutatta be a szenesházat. 1 Noha gyűjtése sokágú volt, elsősorban a helyi népszokásokra, a családi élet nagy fordulóira, a jegyességre és a lakodalmi szokásokra összpontosított. A szokásesemények bemutatása során az egyes cselekmények helyszínét alaposan ismertette. így is sok hasznos információt kapunk tőle a népi építkezésről és a lakáskultúra jelenségeiről is. Pótolhatatlannak és kiváló forrásértékűnek mutatkoznak évszázados távlatból visszatekintve rajzai, fényképei. Utóbb a harmincas években különösen sokat foglalkoztak a nyelvszigetekké vált, szlavóniai magyar falvak és a Délkelet-Dunántúl, Dél-Dunántúl népi építkezésének és lakáskultúrájának kérdéseivel. Ebben nagy szerepe volt Bátky Zsigmondnak, aki a Néprajzi Múzeum igazgatójaként is és a Néprajzi Értesítő szerkesztőjeként is nagy befolyást gyakorolt kortársai érdeklődésére. Szemléletének, módszertani felkészülésének gyökereit alighanem jól magyarázhatja, hogy életművét geográfiai iskolázottsága alapozta meg, és élete végéig meg is határozta. Haláláig szoros kapcsolatban maradt a geográfia, különösen az emberföldrajz művelőivel. Nem véletlenül maga köré gyűjtötte azokat, akik geográfiai stúdiumok után közeledtek a néprajztudomány felé. Különösen erős befolyást gyakorolt a fiatal, pályakezdő Gunda Bélára, akit prekoncepciójával minden bizonnyal alaposan félre is vezetett. De a kutatói pályája első szakaszában az orvosi hivatást az etnográfus kutatói pályájára felcserélő Vajkai Aurél sem vonhatta ki magát Bátky szemléleti, módszertani hatása alól. Bátky Zsigmond tudatosan készült a húszas évek második felétől a magyar népi építő kultúra nagy összefoglalására. Kortársait is mozgósítva tervszerűen törekedett az első magyar néprajzi szintézis megalkotására. Bátky addigi életműve alapján többek között a népi építkezés, a lakáskultúra összefoglalását vállalta. 2 A közép-európai kutatás is ebben az időben jutott el az első, modern és igazán nagy összegző kísérletekhez. A magyar vizsgálatokat nem kevéssé ösztönözte, hogy az akkor még Csehszlovákiában publikáló, szudétanémet Bruno Schier összefoglalója akkor jelent meg. (Bár Kelet-Közép-Európa építőgyakorlatáról úgy adott összefogó képet - sajnos -, hogy a magyar nép kultúráját teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. 3 Kellő szlavisztikai, germanisztikai felkészültséggel 1 Garay 1911. 221 -248. Garay gyűjtéséből sok, eddig közzé nem tett adalékot publikált Penavin Olga. Penavin 1973. 53-91., Penavin é. n. [2000] 2 Bátky 1930. 113-137. (külön kiemelendő a 127. és 129. lapok közötti rész), Bátky é. n. [1933]a. 124245. illetve é. n. [1933]b. 287-298. (Legfontosabb számunkra a 183. oldaltól a 193. oldalig kifejtett rész.). 3 Schier 1932. Kézikönyve 1966-ban, Göttingenben bővített átdolgozásként ismét megjelent. (Schier 1966.) Bruno Schier feladata teljesítéséhez nagyszerű adottságokkal rendelkezett. Talán a magyar és a román nyelven kívül, mint a stúdiumait Prágai Károly Egyetemen befejező, élethivatására tudatosan felkészült szakember 443