Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - GYULAI ÉVA: Két Bacchus - A mértékletes borivás eszménye Sambucus Bacchus-emblémájában, 1566
Az embléma mint a mottó (inscriptio), kép (pictura) és subscriptio (vers) hármas képi-irodalmi műfaja szabályainak megfelelően, Zsámboki Bacchus-metszete és verse is hármas tagolású, a képet mottó, egyben a vers címe és az 5 disztichonból álló vers kíséri: Mediocria prosunt Non sine causa olim Bacchos miranda vetustas Duos fuisse prodidit: nempe senem et iuvenem: Tristem, barbatum, qui rixas excitat amens: Hilari alterum fronte, et iocis, lis inimica cui est. Vina fovent animos, faciuntque furoribus aptos: Ni sumpseris caute ac bene, plus nocuisse vides. Sed moderata iuvant vires, alimenta ministrant, Ac temperant cur as graves suavibus indiciis. Nempe senex gladios movet, et convitia iactat, Necesque plenas maximis sollicitudinibus." Az embléma mottója egy 16. században is jól ismert bölcs mondásra - Vinum moderate sumptum prodest (= A bor, mértékletesen fogyasztva, használ) - hajaz, amely egy népszerű németországi késő középkori könyv, a De generibus Ebriosorum (= A részegek fajtái) c. szatírában is olvasható. A név nélkül, először 1515-ben Erfurtban megjelenő szatirikus művet, amely a németek, különösen az egyetemi ifjúság ivási szokásait mutatja be, Helius Eobanus Hessus (1488-1540) német újlatin költő, humanista, az erfurti egyetem professzora és több kortársa nevéhez kötik. Az idézet, Sambucus verséhez hasonlóan, a részegséget és mértékletes borivást veti össze, míg az előbbit sok bűn „gyúanyagának" tartják, az utóbbiról általános vélemény, hogy a tehetség és erények előmozdítója. 1' A bor mértékletes fogyasztása (vinum moderate sumptum) kifejezés és erkölcsi imperativus már a középkori keresztény irodalomban is megjelent, Pierre Abélard (1079-1142 k.) francia skolasztikus teológus egyik karácsonyi beszédében, a bűnbeesés tárgyalásánál, a tudás fáját szőlőtővel azonosítja, így maga a bor az, amely, mértékletesen fogyasztva, élesíti a szellemet, de ha a mértéket áthágja az ember. 11 Mértékletesen javunkra váli k / Nem ok nélkül hirdette a csodálatra méltó régiség, hogy valaha két Bacchus volt, egy öreg és egy fiatal. / [Az előző] szomorú, szakállas, aki esztelenül vitát provokál, / A másik mosolygós, tréfás, idegen tőle a perlekedés. / A bor felgerjeszti a lelkeket, dühöngésre hajlamosít, / És ha nem óvatosan és megfelelően iszod, meglátod, hogy a túl sok megárt. / Mértékkel [fogyasztva] azonban támogatja erődet, sőt táplálékul szolgál, / enyhíti a súlyos gondokat kellemes tulajdonságaival. / Az öreg [Bacchus] bizony kardért nyúl, s [a bor okozta] felfokozott nyughatatlanságában lármázva szitkozódik, / és hőbörög, hogy mindenkit levág. 12 CoroHarium II. Vinum moderate sumptum prodes t . Quemadmodum Ebrietas multorum vicionim fames et causa esse recte asseritur. Ita vinum modice et continenler potum ingenia et virtutes excitare dinoscitur. De generibus Ebriosorum 1515, Blr. Xlt t. KX1TCI M eáioctia pEofuor. Now yfxEt<<*/>ä fham Barrfta* mkMtZayttmtlm^ r> —tfmffwpr*MJit.mrmplfrnemimmwifi Trafitm frl LJ w ' Elfi* tMr ac aiEEE* / / ,' .1-1 ... er I. , , ;(.-» « I ',: ,, ni II?. E'f", ,f ...-„I f,afiti: tVífimffiré* <**: I m i t**.ftm .mcmßi »fine 3 mmltTmtmimmMI ran , miniilrtne, ^f, „mm yM*** fmtmikm méuim. JV gmpt ma,ex ; inmuUuailM, 3. kép. Sambucus Bacchus-emblémája, 1566 (Sambucus 1566 \ 226. alapján) 435
