Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - VOIGT VILMOS: Tetraptichon. A tizenkét ünnep és a négy Istenszülő tiszteletének fémikonjai

retre emlékeztető gazdag, növényi indás mintát mutat, és középen egy szimmetrikus, két félkör egymástól eltolásával keletkező álló tojásdad, sima felület látható. Már a 18. században több nevezetes fémikon-készítő területen (a karjalai Vig-tó mentén, a Fehér-tenger partvidékén stb.) teljes pompájában ismert egy gazdag motivika - amely az orosz fémikonok legrangosabb megvalósulását tanúsítja. E területeknek jelentős az „óhitű" lakossága, akik a „nagy raszkol" (1666) után semmilyen további egyházi vagy kulturális modernizálást nem fogadtak el. Egyes óhitű közösségekben még papok sem működtek, a felnőtt férfiak irányították a vallási életet, ügyelve a sajátos liturgia és képi kifejezések megőrzésére is. Az általuk készített fémikonok is változatlan beosztásúak és motivikájúak maradtak. Noha szokás az összehajtható tetraptichont kifejezetten az utazáshoz használt mozdítható házioltárnak tekinteni, ám nem csupán az utazás céljait szolgálta. Rendkívül rangos ideológiai és ikonográfiái rendszerét érdemes részletesebben is áttekinteni. Gyakorlatilag az összes ilyen tetraptichon azonos elrendezést követ. A baloldali három tábla az egyházi év nagy ünnepeihez kapcsolódik. (Az orosz egyházi év egyébként szeptember l-jén kezdődik.) A 12 nagy ünnep festett ikonokon való ábrázolása már a középkori Oroszországban is megvolt. Az óhitűek újraértelmezték az ikonoknak mind ikonográfiáját, mind teológiáját. így vált az ilyen fémikon nemcsak „mozgatható ikonosztázzá", hanem egyenesen „mozgatható templommá". A négyzetes részek feletti ívelt tető a templom kupoláját, egyszersmind a felső, égi dimenziót foglalja össze. Ennek a félkör alakú ház-homlokzatdíszt és a női párta homlokdíszét is egyaránt jelentő kokosnyik a neve. 1. kép. Sötétkék, rózsaszín és zöld zománccal díszített orosz bronz tetraptichon a 19. századból. Mérete (kinyitva) 15.5 x 36 cm. Magántulajdon (Fotók: Vincze Kata Zsófia 2011.) Balról jobbra haladva az első kupolában Krisztus halálát (Raszpjatyie Hrisztovo) ábrázolták.

6 Egy város (Jeruzsálem) a széleken éppen hogy érzékeltetett háttere előtt egy 6 Itt és a következőkben az igen gazdag, több elemből álló és pontos orosz egyházi terminológiát csak bizonyos mértékben tudtuk követni, mivel ilyenkor a megnevezéseket is tovább kellett volna magyarázni. Általában az orosz megoldást használjuk (ily módon pl. ezért „Istenszülö" és nem „Szűz" a Mária jelzője stb.). Az orosz terminológia ráadásul a nálunk megszokott újtestamentumi és egyháztörténeti görög neveket, sőt az ótestamentumi neveket is a saját hagyomány szerint közlik. E téren is kompromisszumra kellett törekednem. 417