Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - BARTHA ELEK: Vallásetnográfiai adatok az északkelet-magyarországi migráció néprajzához

Vallásetnográfiai adatok az északkelet-magyarországi migráció néprajzához BARTHA ELEK A mai Magyarország északkeleti térségében az elmúlt évszázadokban végbement migrációs folyamatok néprajzi kutatása során a kérdéskörrel foglalkozó kutatók figyelme elsősorban az árucsere és a vándormunka néprajzi vizsgálatára irányult. Ez a terület megfelelő táji adottságokat kínált arra, hogy a hegyvidéki és az alföldi gazdasági formák évszázadokon át jól működő kapcsolatrendszert tarthassanak fenn. Ezen kutatásokban rendre felmerül az is, hogy tájak közötti gazdasági kapcsolatok és az azokat működtető migráció széles körű hatást gyakorolt az érintett települések műveltségének egészére. Viga Gyula, a téma monográfusa számos munkájában érintette ezt a kérdést. A különböző tájtípusokhoz való alkalmazkodás elemzése kapcsán a földrajzi-ökológiai tényezők és a társadalmi-kulturális hatások elemzése során

1 példákkal, adatokkal támasztotta alá, hogy a migráció hatásai a kultúra számos ágában érvényre jutottak.

2 A piackörzetek, a terményekkel, állatokkal való kereskedelem, a szolgáltatások, a háziipari termékek szállítása, cseréje mellett foglalkozik a hitélethez kapcsolódó vándorlásokkal is, amelyeknek több típusát említi. Köztük azokat a funkcionálisnak nevezhető központokat, amelyek számos funkcióját helyi szinten a templomok látják el.

3 Említhetők még ezek sorában a kisebbnagyobb térségekre kiterjedő vonzáskörzetü búcsújáró helyek, a kegyhelyekre vezető utak, útvonalak, amelyek többsége jól ismert a népi vallásosság, a népszokások, a búcsújárás mai és régebbi kutatóinak jóvoltából.

4 Az időszakos vándorlás kiemelt célpontjai között említi meg Máriapócsot, amely település ugyan az északkeleti régió határain kívül esik, ugyanakkor az ide irányuló zarándokutak révén az egyik legnépszerűbb hitéleti célállomásnak számít, különösen az itt élő görög szertartásúak körében.

5 A szakrális központok táj- és térformáló szerepe A felekezeti tér regionális szerveződésében fontos szerepet töltenek be egyes szakrális központok. Ajelentősebb kisugárzási és vonzáskörzettel rendelkező centrumok elsősorban kolostorok és hozzájuk kapcsolódó, részben önállóan kialakult búcsújáró helyek, amelyek az év bizonyos időpontjaiban hatósugaruk térségéből - regionális szerep - az irányukban bizonyos időközönként, rendszeres ismétlődéssel zajló migráció, az ott meg1 Viga 1996. 113. 2 A korábbi fontosabb szakirodalomra is utal: Viga 1996., Viga 1999. 3 Viga 1996. 150-151. A kérdésről bővebben: Bartha 1993. A szakrális célú migráció kérdéséhez 1. még: Voigt 2004., Voigt 2005. 4 A Kárpát-medence és az Alföld búcsújáró hagyományairól kiváló monografikus összegzés további szakirodalommal: Bálint-Barna 1994,1. még: Bárth 1990. 5 Viga 1999.97. 407