Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - BARTHA ELEK: Vallásetnográfiai adatok az északkelet-magyarországi migráció néprajzához

valósuló „létszámkoncentráció" révén a szakrális kultúra egészére kiható integrációs erőt fejtettek ki.

6 A zarándokok útvonalaiba eső vidékeken, magukon a zarándokhelyeken és ezek közvetítésével a vonzáskörzet legkülönbözőbb helyem és tájegységein új szertartások, szokások, laikus ájtatosságok honosodtak meg.

7 A szakrális központokból hazavitt kegyszerek, kegykép másolatok a vonzáskörzet szakrális tárgyi kultúrájának integrációját segítették. A körzetben épült templomok, kápolnák képei a szakrális központ ikonjának vonásait őrzik.

8 Meg kell jegyezni, hogy a szakrális központ szerepét egy adott funkciót tekintve más intézmény is betöltheti. Görög katolikus területeken regionális szerepet játszottak egyes könyvnyomtató műhelyek, amelyek liturgikus könyveiket nagy távolságokra szállították. Utvonalukat a fellelt kiadványok jelzik, amelyek - a gyakorlatban használt munkák lévén - közvetlen hatással lehettek a vidék vallásos hagyományaira.

9 A galíciaiboszniai távolsági könyvkereskedelem kialakulásába belejátszhattak az utóbbi térségbe Galíciából történt kolonizációs folyamatok is. A búcsújáró helyek és más szakrális központok szerepe a görög katolikus tér formálásában kétféle módon nyilvánul meg. Egyrészt a kolostorok aktív és hatékony térformáló és tájformáló erőt jelentenek körzetük településtörténetében, gazdaságtörténetében.

10 A bizánci kolostorok az ott végzett munkatevékenységek, a szükségletek kielégítésére létrejött kultúrtáj révén hatással vannak az őket magukban foglaló vidékek képére, egyúttal pedig ezekkel a vidékekkel szoros kölcsönhatásban állnak." A táj formálásában szerepet játszottak a birtokviszonyok is. A görög katolikus szerzetesek birtokai a római katolikusokhoz képest nem voltak számottevőek, ugyanakkor a máriapócsi baziliták közvetlen környezetükben értékes földterületekkel rendelkeztek. Ugyanígy jelentős birtokaik voltak Bereg, Szatmár, Máramaros és Ung megyében is. Akolostorok és zarándoklatok hatásának másik iránya a vallási életben jelenik meg. A kolostorban élő szerzetesek maguk is részt vettek a környéken élő lakosság lelki gondozásában. Ezen túl pedig a zarándokhelyek mintákat, kész vallásgyakorlási módokat és a kultuszt szolgáló tárgyakat, tárgyegyütteseket kínálnak a zarándokoknak és közvetítők révén a régió vagy a szakrális táj területén lakók számára, amelyek azután a helyi hitéletbe vagy beépülnek, vagy nem, esetleg csak részben. A szakrális központok tájformáló ereje abban is megnyilvánul, hogy a bennük létrejött létszámkoncentráció során a vallásosság táji típusai találkoznak. Ez a találkozás megtörténik a saját felekezeten belül, de létrejön a különböző szertartások és a különböző felekezetek között is. A nagyobb görög katolikus kegyhelyek - napjainkban, mint említettem, a vizsgált területen Máriapócs dominanciája egyértelművé vált - egyúttal nemzetközi és felekezetközi kegyhelyek is. Az ilyen esetekben a szakrális központban és annak körzetében nemcsak a vallásosság areális típusainak találkozásáról, hanem vallások, felekezetek találkozásáról van szó. 6 Dankó 1988. 7 Bartha 1992. 102. 8 Bálint-Barna 1994. 207. 9 Ojtozi 1982. 19. 10 Bartha 1992. 11 Koder 1995. 24. 408