Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - L. JUHÁSZ ILONA: Erdélyi menekültek Kassán és környékén az első világháború idején (A korabeli sajtó tükrében)

így nőtt egyre hazánkban a román kérdés méregfoga. Erdélyben egyre több lett a román kedvezmény, román érdek, úgy, hogy már félni lehetett Erdély elrománosodásától. Mi itt nem a magyar szívű hazafias románságról írunk, amelyik e háborúban eddig is megmutatta, ezután is igazolni fogja, hogy ő román nyelve mellett is magyar! Mi itt a Romániából szított és már fenyegetővé vált románosító politikát értjük. Ennek lett vége a mai napon és ez határozott nyeresége a magyarságnak. Ahogy a szerbekkel való leszámolás a szerb agitációnak véget vetett örökre, így lesz vége örökre nálunk a román kérdésnek. Mert végződjék bárhogy is ez a kegyetlen, ez a vértengert hizlaló háború, Magyarországon, ha egyszer eljön a béke, nem lesz többé szerb, nem lesz többé szláv és román kérdés, hanem csak egy lesz: erős, sovén magyar politika és a világháborúból egy egységes, csakis a saját magának élő és kizáróan a magyarság érdekeit néző magyar politika lesz. Amit nem tudott elérni a béke sok évtizede, azt kivívja nekünk a világháború, amelyből egy mindennél értékesebb vezéreszmével kerül ki a magyar: Magyarország kizáróan csak is a magyaroké! Felvidéki Újság 1916. augusztus 30. 1-2. Számolunk! Letagadta származását A mócok királya. Mert úgy kívánta az érdek S feje koronája: Megüzente a háborút Meg nem fontolt ésszel, S át is lépte határunkat Fegyveres népével. Az erdélyi menekülés Szemtanúk az erdélyi városok menekülését a következőképpen adják elő: Az erdélyrészi hatóságok Budapestről kapták a felszólítást, hogy a határszéli megyékből aki akar, eltávozhatik. A fölszólítás hozzátette, hogy különösen az asszonyok és gyermekek eltávolítása jó, de nem okvetlenül szükséges. A hatóságok nyomban az intézkedés foganatosításához fogtak és ettől kezdve vonat-vonat után indult a menekülők tízezrével. Természetes, hiszen ilyenkor elkerülhetetlen az az óriási tolongás, de azért mégis teljes dicséret illeti a hatóságokat, mert minden jelentkezőt eltávolítottak. Nagy tévedés azt hinni, hogy a határszéli lakosság izgatott volt, vagy félt. Csodálatosan nyugodtan viselkedett. Bár az tagadhatatlan, hogy a menekülőknek minden vonata fölszedett útközben utasokon kívül egy csomó rémhírt is, de ezekről csakhamar kiderült, hogy nem felelnek meg a valóságnak. Igen jó hatást tett nemcsak a polgári, de a katonai hatóságoknak is nyugodt, higgadt munkája, amely teljesen nélkülözi a kapkodást és fejetlenséget. Nem titkolóznak s mindenkinek nyíltan megmondják. hogy a katonai érdek parancsolta bizonyos meghatározott zóna kiürítését. De bármennyire rosszul esik is egy talpalatnyi hazai föld átengedése is, a katonai érdek követeli a veszélyeztetett területek ideiglenes kiürítését, hogy a biztos sikerrel vehessük föl a küzdelmet. Igen érdekesen mondta el Rosenberg Ignác, a hátszegi kerület munkapárti képviselője a háború első óráit, amely Petrozsényban érte. ahol maga is birtokos. A képviselő elmondotta, hogy vasárnap éjjel féltizenegy órakor megszólalt a kőszénbánya rádiókürtje, mire az előre megparancsolt utasítás szerint az összes bányászok megjelentek a telepen és közölték velük, hogy azonnal vagonokra rakják őket. Egyúttal a lakossággal is közölték, hogy csomagoljanak, mert az állomáson a vonatok egymás után indulnak és mindenkit ingyen szállítanak. A hatósági közlés után a község intelligenciája rövid tanácskozást tartott s nyomban azután mindenki a csomagoláshoz fogott. Menekült a testvér székely Mindenét ott hagyva, Puszta élet megmentése Ami őt áthatja. Jajgatva, siránkozva Meg a menekvése, Mert öldöklés s fosztogatás A háború éle. Klekner Benő Kassai Újság 1916. szeptember 15. 3. 402