Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - Sz. TÓTH JUDIT: A pilisi szlovák falvak árucseréje
ahonnan már a háború előtt is járt néhány asszony, majd egyre többen. 2 1 A „helyek" családon belül öröklődtek. Napjainkban ez a munka jelenti sok család biztos anyagi hátterét. A pilisi szlovák falvak ökológiai adottságai, népessége, jellegzetes tevékenységi formái, árucseréje az észak-magyarországi szlovák falvakhoz hasonlóak. A 20. század elő felében az árucsere közvetlen formái, a termékcsere a jellemzőek, az ötvenes évektől egyre inkább közvetítők igénybe vételével történik. Célja az értékesítendő áru mielőbbi, egyben történő eladása. A gyümölcsök, a háziipari- és az erdei termékek esetében az árucsere lokális jellegű volt, míg a táji munkamegosztásban a mész és a fa a domináns. Nagy távolságra csak a speciális árucikkel, a mésszel jártak, minden más áru esetében a főváros és Buda, Szentendre, Visegrád környéke nagy és mindig nyitott felvevő piacnak bizonyult. A három pilisi falu népi kultúrájában sok archaikus elemet (viselet, folklór) őriz. 22 A hagyományos kultúra továbbéléséhez hozzájárult a táji munkamegosztásban betöltött szerepük 2 3 fontossága, a „mi voltunk a meszes tótok", a fás tótok öntudata. IRODALOM FRANYÓ Rudolf 1999 Pilisszentlászló története. Pilisi krónika. Pilisszentlászló GALGÓCZY Károly 1877 Pest Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegye monographiája. III. Budapest G YIVICSÁN Anna 2002 A Pilis hegységi szlovák települések táji jellegzetessége. Néprajzi Látóhatár XI. 1^1. 241-250. 2003 A magyarországi nyelvszigeten élő szlovákok érintkezési módjai a városi környezettel a 19-20. század fordulóján. A nemzetiségi lét és kultúra dimenziói. 154-172. Budapest 21 A pilisszentkereszti asszonyokról szól Fűzik János Bejárónők című dokumentumfilmje. 22 Az etnikus identitás egyik hordozója, a viselet a földrajzilag legelzártabb faluban. Szentlászlón tűnt el leghamarabb. Itt a megélhetés biztosítása érdekében a 19. századtól olyan intenzív volt a migráció, amely az életmódban, különösen az öltözködésben korai változást eredményezett. 23 Viga 1984. 274. 366 4. kép. Szentlászlói aratómunkások a kisoroszi réven, 1943. (Petko Gábor tulajdona)
