Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - KNÉZY JUDIT: Piacozó falvak a Kapós mente nyugati szakaszán (1890-1960) (Vázlat Kaposmérő és Kaposújlak néprajzi kapcsolatainak kutatásához)
rői derék parasztsággal együtt, akik hatalmas szorgalmukkal, minta-gazdálkodással, látástól-vakulásig tartó munkájukkal, morális tisztességükkel számomra mindig is nemzetem tartópillérét jelképezték." 32 Kaposmérőről írták: „a Zselic nyúlványai a Bükki mezőről indulnak és a Kapós völgyébe torkolnak... A halmok tetején és lankáin mindenütt szőlő és gyümölcsös. A gyümölcsösöket füvesítették és kaszálták. A Kapós völgyön húzódtak a rétek. A helynevek őrzik az egykori erdőségek illetve az irtások tényét (pl. Bükkmezei irtás)." 3 3 E két község paraszti és iparos árusai - a kaposvári piacokat és vásárokat felkereső helységek népéhez hasonlóan - jövedelmüket részben e tevékenységükkel nyerték. A falu arculatát meghatározó református gazdák gazdasági és családi kapcsolatai a velük határos falvak lakóin kívül távolabbi, esetenként zselici (Szenna) és belső-somogyi (Csököly, Beleg) helységek református családjaival alakultak. A katolikusok szintén a helybéli, illetve a környékbéli katolikus családokból választottak feleséget (Juta, Kaposszerdahely). 3 4 Amikor a vasutat is kezdték szállításra használni, távolabbi vásárokat is könnyebben látogathattak. (Kadarkút, Hencse, Beleg, Somogyszob, Toponár stb.) Mérőben a község alatt kettős ágban csörgedezett a víz. Csatorna folyt a falu és a malomárok alatt is. Itt két malom is működött, a Gyuk-féle és a Zsindelyes. A jó réteken fuvaros lovakat tenyésztettek. A félszilaj állattartás és vele a korábbi osztott település felszámolódott, az Istállós rétekről. Pajtás dűlőből bekerültek a lakóudvarokba az állatok és az épületek. Istállózó, belterjes állattenyésztés alakult ki és takarmánytermelésre tértek át. (Mérőben a Hajas domb alatt sorjáztak az Istállósi rétek, Újlakon közvetlen a község belterülete mellett volt Pajtás dűlő és az Istállós rét, azaz pajtás- és istállóskert is volt a határban.) 3 5 Önálló külső pajták és istállók ezután már nem voltak a község határában, csak a szőlőhegyen építettek a pince mellé szénáspajtát, vagy istállót a kint dolgozó lovak kedvéért (2. kép). A környező falvakban is hasonlóan intenzív ló- és marhatenyésztés vette kezdetét, Hetes és Magyaregres gazdái léptek e területen először. E fajtaváltási folyamatról a közeli Belegből 1913-ban adott hírt a gazdasági felügyelő: „A gazdák belátván a tej értékesítése jelentőségének előnyös voltát, a régi teheneiket ... /. kép. Kapós menti táj Kaposújlaknál 1950 k. Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattára 40. (Tódor János felv.) 32 Kanyar 1993. II. 3-5. Hely hiányában csak kis részletet közöltem belőle. 33 RRM NA 49. L. Végh 1974. 493^196. Király Sándor tanár gyűjtése. 34 RRM NA 1162. Bertalan László adatai, és saját gyűjtések. A Kozári Kovács családban Szennából került feleségnek Máté Katalin Újlakra, meghalt 1946. december 11-én. 1895 körül Magyaregresről jött vőnek Kozári József. 1938-ban Belegről hozták férjhez Nagy Juliannát. De volt a rokonságban, komaságban Csökölyröl hozott asszony is (saját gyűjtés). L. még Kozári Kovács József (1915-1984) 1914-ből származó bibliájának bejegyzéseit. 35 RRM NA 40 és 43. és 1. még Végh 1974. 497-498. Király Lajos gyűjtése. 335
