Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - KNÉZY JUDIT: Piacozó falvak a Kapós mente nyugati szakaszán (1890-1960) (Vázlat Kaposmérő és Kaposújlak néprajzi kapcsolatainak kutatásához)

2. kép. Szőlőhegyi présház lábas szénáspajtával egybeépítve 1955. Kaposújlak. Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Fotótára (Takáts Gyula felv.) eladták és helyette jobban tejelő bonyhádi teheneket szereztek be... tejcsarnok is van, virágzó. Torday Elek magántejcsarnoka, melybe 140 liter tej kerül be... Ezért a szántóföldi takarmánytermelésre tértek át."

3

6 Nagy Mihály belegi gazda szerint kifizetődőbb volt az 1930-as években, hogy nem tejet, hanem tejszínt szállítottak be Kaposvárra.

3

7 Az 1930as évek végére Magyaregresen már törzskönyvezték a számosállatokat, Mérőn, Újlakon csak később. A gazdaképző iskolába vagy gazdatanfolyamra járók meglátogatták Újlakon és Mérőben a jelesebb gazdák istállóit. Viszonylag későn, 1935^40 között kezdtek csak el felvilágosító előadásokat tartani Kaposmérőn, a református iskolában a téli gazdasági iskola keretében. Innen 1935 novemberétől Kaposvárra jártak be a módosabb gazdák fiai gazdaképző tanfolyamra.

3

8 Ezek hatására kezdtek jobban azzal törődni, hogy törzskönyveztessék állataikat, fokozottabban figyeljenek a vetőmag minőségére és a magágyak előkészítésére.

3

9 1935-ben már e falvakban nehéz fuvaros lovak voltak, hidegvérű belgák és muraköziek, de néhány zselici községben fennmaradt a melegvérű mozgékony lóállomány (Kadarkúton és Hencsén). Kaposváron az 1930-as években több lókereskedő is foglalkozott hidegvérű lovak felvásárlásával Zala, Somogy és Baranya megyékből, és exportálták Olaszországba, Németországba és Svájcba.

4" A 19. század közepén a gazdasági írók

4

1 a Kaposvárhoz közel fekvő fuvaros falvak között nem említették Mérőt és Újlakot. Pedig az itteni gazdák jó része fuvarozással szerzett jövedelmet, a lovas kocsival való fuvarozásra még a vasutak megléte után is szükség volt. Kozári Kovács József mesélte, hogy egyik déd-öregapja fuvaros vállalkozó volt 1919-20-ban. A fuvarból be se mentek Újlakra, csak üzentek, és az asszonyok a fejükön vitték ki a szénát és élelmet, hogy mehessenek tovább.

4

2 36 Somogy Megyei Levéltár (SML) Gazdasági Felügyelőség iratai 1913/40.14 37 Saját gyűjtés, 1971. Nagy Mihály egykori tej szövetkezeti elnök, ref. gazda. 38 1886 őszétől 1935. szeptember végéig Somogyszentimrén működött 2 éves gazdaképző iskola, azután megszűnt és Kaposvárra került, itt közelebb volt az újlaki és mérői fiataloknak. Kiss 1935. II. 193. 39 A mérői előadásokról az adatközlő Király Sándomé (a szervező ref. tanító lánya, sz. 1923). Az újlaki adatot Kozári Kovács Zoltán (sz. 1946) közölte édesapjáról, aki szintén járt gazdaképzőbe Kaposvárra. 40 Kiss 1935. II. 188. Az 1930-as évek elején hidegvérű lovakat Kaposmérőn 170-et, Bárdudvarnokon 232-őt, Kaposfon 293-at, Fletesen 183-at, Szentbenedeken 101-et írtak össze. 41 Bezerédy 1839. 197-200., Csorba 1857. 61. 42 Saját gyűjtés, 1978. Kozári Kovács József (1915. Kaposújlak-1984. Szabás) 336