Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - KNÉZY JUDIT: Piacozó falvak a Kapós mente nyugati szakaszán (1890-1960) (Vázlat Kaposmérő és Kaposújlak néprajzi kapcsolatainak kutatásához)
határos falvakkal a 20. század elejétől nyilvánvalóvá váltak kapcsolataik, néhány helység a Zselic nyúlványain (Bárdudvarnok, Bárdibükk, Kaposszentbenedek, Kaposdada), néhány pedig Kiilső-Somogy déli részén feküdt (Hetes, Mezőcsokonya, Magyaregres, Juta). A Kaposfőn lakó katolikus német csoporttal kissé lazább volt a kapcsolat, mint a reformátusokkal. A katolikus népű Jutával inkább csak e falvak katolikus csoportjai tartottak kapcsolatot. A többi községben a módosabbak, a folyamatosan ott lakó reformátusok játszották a fontosabb gazdasági és irányító szerepet. 2 7 Az 1820-ban kezdődött lecsapolással fokozatosan e terület jelentősebb mennyiségű szántóföldhöz jutott, részben gabonát termesztettek rajta. Mivel fuvarozással is foglalkoztak, fontosnak tartották a jó minőségű rétek gondozását. Egyelőre melegvérű apró lovaik voltak, de ezeket kezdték lecserélni hidegvérű belga illetve muraközi lovakkal. Újlakon is emlegették még az 1950-es években a régi apró, magyar lovakat, amelyeket aztán felcseréltek muraközi és belga lovakra. 2 8 A közeli város lakosságának növekedése és a vasutak megjelenése itt is együtt hatott az igényesebb marhatenyésztés és tej gazdálkodás kialakítására. Király István megállapította, hogy Somogyban nemcsak a szürke magyar marha szerepelt a paraszti gazdaságokban, hanem jelentős számban a kisebb testalkatú, de jobban tejelő ún. kuli marha is, ami sikeresebbé tette a keresztezést. A Tolna megyei területekről az ún. bonyhádi marha hamarabb eljutott Somogy megye Kapós menti területére. 1890-1910 között a nyugati illetve a velük keresztezett marhák átvették a vezetést a marhaállományban. 2 9 Tóth Tibor a következőt írta erről: „az itteni tájfajta a magyar szürkének az ún. alsó-somogyi mutációja. Somogyban a század első harmadában dominánssá váló bonyhádi tájfajta a magyar szürke, frank, borzderes keverék berni keresztezésével indult el és csak követte aztán a szimmentáli vér bekeverése." 3 0 A szántóföldeken takarmánynövényeket is termeltek, mert e rétek füve nem volt elegendő. A Kaposvártól nyugatra levő Kapos-völgyi falvak gazdálkodása némi késéssel követte a keleti szakasz falvainak átalakulási lendületét. Szűkebb környezetük falvainak népével meglévő kapcsolataik a századfordulótól a városi igények növekedésével és az utak kiépítésével, a vasutak működésével szorosabbá váltak. A vasutat először inkább csak az uradalmak használták áruszállításra, a Kaposvár környéki falvak asszonyai gyalog vitték be fejükön kosárral termékeiket. Nagyobb mennyiségű árut lovas kocsin szállítottak be a gazdák. Esetenként kalákában felváltva szállították be asszonyaikat tele kosaraikkal „régies hosszú" kocsira pakolva, 3 1 akik a piacon rendszerint egymás mellett árultak. A Kapós mentét szinte végig folyamatosan dombok övezték. így van ez Mérőnél és Újlaknál (1. kép) is, itt a dombok átmenetet képeztek a Zselic felé. Kanyar József gyönyörűen írta le e vidéket: „Újlak varázslatos fogalom volt számomra Mérőből nézve. Jelentette a Páprányoson keresztül kanyargó dombi ösvényeket, mellettük a „Sindölös" mérői malom óriási vízi kerekét a Kaposon, a korai májusi cseresznyét, a „szómapicakban" megpuhult naspolyát, a piros delavári szőlőt... Jelentette a Kiskutat a búcsú táján érő somokkal... a nyárfás harasztot, a jóillatú hársast... Itt nőttem fel azzal az újlaki és mé27 A 20. század elején Újlakon 92 házban 337 református és 217 katolikus élt, Magyaregres 158 házában 567 ref. és 255 kat. lakos volt. Szentbenedeken beleértve Kaposdadát is 122 házban 451 ref. és 125 katolikus élt stb. Csánki 1914 76., 86-87., 106. 28 RRM NA 40. 29 Király 1962.3-86., 1963. 177-207. 30 Tóth 1972. 183-188. 31 Pál Józsefné, Kétnyári Julianna 15 literes tejeskannát cipelt be évekig gyalog Kaposvárra (sz. 1906. Kaposmérő, református). 334
