Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - GELENCSÉR JÓZSEF: Pénzkölcsönzés a Káli-medencében

Pénzkölcsönzés a Káli-medencében GELENCSÉR JÓZSEF Sajátos a helyzete annak a jogásznak, aki néprajzkutatók közé kerül. Az ilyesmi ma sem túl gyakran esik meg, régebben pedig egyenesen ritkaságnak számított. Jómagam az 1970-es évek közepén jutottam a népi kultúra vizsgálóinak közelébe, majd körébe. Akadt, aki csodálkozott feltűnésemen vagy közömbös maradt irányomban, a többség azonban gyorsan befogadott. A néprajzkutatók akkori, nem túl nagy, egymást ismerő, összetartó, művelt, nemzeti érzelmű, az értékek iránt elkötelezett közösségéből Viga Gyulát 1981-ben Hódmezővásárhelyen, a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlésén ismertem meg. Talán Lukács László bemutatásának is köszönhetően rögvest szívélyesen, barátsággal viszonyult hozzám. Az évtizedek során ez a tulajdonsága változatlanul megmaradt. Mindezek után az interdiszciplináris területet érintő - a néprajztudomány, a jogtörténet és a jogi néphagyomány határán mozgó - írásom tisztelgés, főhajtás az ünnepelt előtt, társítva az összes jókívánsággal. Fogalom-meghatározások A magyar polgári jog (magánjog) kódexe hosszú idő után, csak 1959-ben született meg. Azt megelőzően a praktizáló jogászok a törvénytervezetekre, a jogi irodalom különböző kiadványaira támaszkodhattak. így a 20. század első felében szívesen forgatták Fehérváry Jenőnek (1887-?), számos jogi szakkönyv szerzőjének egykötetes kiadványát, a „Magyar magánjog kistükre" címűt. A laikusok közt is népszerű könyvében a szerző az egyes kötelmek között meghatározta a kölcsön (latinul mutuum) illetve a haszonkölcsön (commodatum) fogalmát. Mindkettőt a reálcontraktusok közé sorolta, melyeknél a szerződés létrejöttéhez a felek egyező akaratkijelentésén túl az is kell, hogy a kötelem tárgyát átadják. A kölcsön akkor keletkezik - írta a szerző ha a kölcsönadó a kölcsönvevőnek ingóságot, pénzt vagy egyéb helyettesíthető dolgot azzal a kikötéssel ad át tulajdonul, hogy a kölcsönvevő ennek fejében ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot, ugyanabban a mennyiségben fog visszaadni. A kölcsönadott dolog tehát a kölcsönvevő tulajdonába megy át. A kölcsönadó ellenértékül kamatot szokott kikötni. Ez más megállapodás hiányában évenként, utólag szolgáltatandó. A kölcsöntől lényegesen különbözik a haszonkölcsön. Ennél a szerződésnél a haszonkölcsönbe vevő valamely el nem használható, ingó vagy ingatlan dolgot kap ingyenes használatra, oly feltétellel, hogy a használatra átengedés idejének elteltével azt köteles a haszonkölcsönbe adónak visszaadni. A haszonkölcsön szerződésnél nem lesz a dolog a haszonkölcsönbe vevőé. A használat ingyenes, az ingyenesség visszavonható, ám akkor bérlet lesz belőle. A haszonkölcsönbe vevő a dolgot szerződésszerűen használhatja, harmadik személynek azonban csak a haszonkölcsönbe adó beleegyezésével engedheti át. Ahaszonkölcsönnek testvére aprecarium, a határozatlan időre szóló haszonkölcsön, ami akkor jár le, ha a precariumba adó visszakéri a dolgot a másik féltől, a precaristatól.

1 1 Fehérváry 1932. 396-398. 318