Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - PETERCSÁK TIVADAR: Termelés és árucsere az egri hóstyákon
kétirányú folyamat volt: egyrészt a városi polgárok, parasztok költöztek ki egykori telkükre, másrészt a földesúr engedélyével új lakosok telepedtek meg itt. 5 Északról déli irányba haladva a Rác hóstya, Cifra hóstya, Hatvani hóstya és a Makiári hóstya városrészeket különíti el a mai egri szóhasználat. Az északi városfal nyugati szakaszán lévő kaput már 1564-ben Szent Miklós kapunak hívták, de azt az elnevezést még a 18. században is használták a közelében lévő Szent Miklós (későbbi rác) templomról. A törökök kiűzése után nyerte a Rác kapu nevet, a közelében elterülő városrészben lakó rácok (szerbek) után. 1712-ben „Rác kapu előtti" külvárosról írtak, 1729-től pedig „Felnémeti suburbium" néven található meg az összeírásokban. 1789-ben a „Fell-Némethy Hóstya" kifejezés is előfordult. Az egriek hosszú ideje Rác hóstyaként ismerik ezt a városrészt, amely a Rác kaputól északra terül el, lenyúlik az Eger patakig és magában foglalja a Verőszalát, Arnyékszalát és a Szalapartot is. 6 A várost körülvevő falrendszer Felnémet felőli - az egri káptalan sasos címerét ábrázoló 16. századi kőtáblával díszített - kapuja volt a Cifra kapu, amelyről a Cifra hóstya a nevét kapta. Egy 19. század végi vélemény szerint a hóstyát a cifra egri menyecskék után nevezték így. A név a 18. század közepén jelent meg, és nyugaton a Malom-patak, keleten a putnoki vasútvonal határolja, délen pedig a Tetemvárig húzódik. A nép Cegléd, Ceglédi vagy Ciglédi bástyának is nevezte a mellette emelkedő Cegléd, Cigléd dombvonulatról. Ez a hóstya többször a 18. század elején felrobbantott külső vár területén kialakult Sánc-cal együtt alkotott egy városnegyedet, Cifrasánc-ként is emlegették. 7 A Makiári hóstya a vártól délre, az Eger pataktól keletre található városrész, amely a Makiári kapuról kapta a nevét, de 1715-ben az - egykori Álmagyar településre utaló Almagyari kapuról Álmagyar hóstád-nak is nevezték. 1756-ban már Makiári hóstyának hívták. 1778-ban adózás szempontjából két negyedre osztották, a Makiári 1. és Makiári 2. városrészekre. 8 A Hatvani hóstya a Budára vezető utat védő Hatvani kapu-ról kapta a nevét, amely a mostani Deák Ferenc út és a Kossuth Lajos utca találkozásánál volt. A 18. század elején még Hatvani külváros-nak nevezett kapun kívüli területet a század közepén Szent János és Hatvani hóstyá-nak egyaránt hívták. 1764 után Eszterházy Károly püspök utasítása alapján a „Fehér barátok pásf'-ján, a kertek és legelők területén jött létre egy új külváros. A 18. század végén a püspökről Károlyváros-nak nevezték, amiből az Alsó-Károlyváros és a Felső-Károlyváros alakult ki. A nép hagyományos módon ezt a külvárost már 1789ben Károly hóstvájá-nak, kisebb részeit pedig Betlehem hóstyá-nak és Kukorica hóstyának nevezte. A 19. század elején az Alsó-Károlyvárost a Hatvani hóstyához kapcsolták, ma pedig egészen a Rác hóstyáig húzódó területet, az egykori Felső-Károlyvárost is ide sorolják. A 18. század végén még két negyedre osztott Hatvani hóstya 1800-tól három, 1823-tól pedig négy negyedből állt. 9 A 18. század elején, 1713-ban a Hatvani külvárosban már 63 házat, a Rác hóstyán 23-at, a Maklárin 158 házat írtak össze. 1 0 A 18. század végére annyira megnőtt a hóstyák 5 Bakó 1985.40-41. 6 Guszmanné 2007b. 188., Nemes 2007. 19., Bakó 1972. 615., Bakos-Fekete 1973. 63-64. 7 Guszmanné 2007c. 214-217., Nemes 2007. 19., Bakó 1972. 615., Bakos-Fekete 1973. 42-43. 8 Nemes 2007. 19., Bakos-Fekete 1973. 113. 9 Guszmanné 2007a. 149-150., Nemes 2007. 19-20., Bakó 1985. 40., Bakos-Fekete 1973. 37., 91., 106., 158, Breznay 1907. 9-11. 10 HML. XXXI-1/2.Í. 1. 309
