Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - PERGER GYULA: Hegyalja Szent Márton hegyén, avagy szellemi árucsere a kora újkorban

hiányzó rész, hanem szándékosan abba maradt a másolás."

1

4 A tállyai törvények egyik korai - a mádi falukönyvben

1

5 fennmaradt - lejegyzésével összevetve a pannonhalmi változatot, egyértelmű, hogy az nem csonka és nem is befejezetlen. Már a mádi falukönyv is csak huszonhat pontot tartalmaz, az „eredeti" huszonkilencből. Nyilvánvalóan csak azokat a szabályokat vették át, melyek az adott helyen és adott időben a közösség számára fontosak, iránymutatóak voltak. Egyértelműen ez a helyzet a szentmártoni lejegyzés esetében is. Itt hiányzik az „eredeti hegytörvény" 12., 13., 14. és 15. pontja. Ezek a „Szántóföldeknek el ádásáról es annak módgyarol, Szantho földeknek cserelesereöl, Porgholatoknak megh tartasarol es annak meghjarasarol", illetve a „Tilalmasoknak úgymint Szőlőknek, Buzaknak, Reeteknek, megh tartasarol es eröss büntetesreöl" rendelkeznek. A 17. században pusztaságból újratelepített szentmártonban e kérdések elhanyagolhatók voltak csakúgy, mint a dokumentum végéről „hiányzó" pontok. Azokban az apátság, illetve a főapát, mint birtokos rendelkez(het)ett.

1

6 Hogy a hegyaljai hegytörvényeket valóban érvényesítették-e a szentmártoni birtokokon, illetve a ténylegesen átvett rendelkezések milyen hatással voltak a NyugatDunántúl egyik legrégibb és legjelentősebb borvidékének török utáni megújítására - további kutatásokat igényel. Az eddig feltáratlan dokumentum ugyanakkor a hegyaljai szőlőművelés „törvényi" háttéréhez izgalmas történeti adalékul szolgálhat, már pontos datálásának okán is.

1

7 IRODALOM ÉGETŐ Melinda 1985 Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. (Szöveggyűjtemény) Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadása 2002 Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470-1846). Szőlőhegyek történetének forrásai II. Budapest, L' Harmattan Könyvkiadó HUDI József 1999 A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII-X1X. századból. Veszprém KALMÁR János [1968]Mád, tokajhegyaljai község élete a XVI-XV1II. században. Mád „Falukönyve" 15981717. [Debrecen] NÉMETH Gábor 1981 Szikszó mezőváros írásbelisége a 17-18. században. Levéltári Szemle 1981. 2-3. 355-363. 1990 Hegyaljai mezővárosok „törvényei" a XVII-XVIII. századból. Budapest, A Magyar Nemzeti Múzeum Művelődéstörténeti Kiadványa I. 1993 Mezővárosi írásbeliség, ingatlanforgalom és szokásjog az abaúji és zempléni mezővárosokban a 16-18. században. Folia Historica XVIII. 47-72. 14 Az eredeti dokumentumot több hónapos keresés után sem sikerült megtalálni a Pannonhalmi Levéltárban. 15 Kalmár 1968. 145-153. 16 Urszéki bíráskodás, adósságok rendezése, idegen helyről való bor árulása, piactartás stb. 17 A Kalmár 1968. 145-153. féle közlésben a szöveg a falukönyv 1614. december 23. és 1615. január 28-i bejegyzései, illetve azok regesztái között foglal helyet, külön datálás nélkül. Égető 2002. 58. megállapítása szerint „Mivel a mádi elöljáróság csak átvette a szöveget a tállyaitól, az legkésőbb 1614-ben vagy annál korábban keletkezett." 296