Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - GRÁFIK IMRE: A kerékvető
1. kép. Kerékvető. Szombathely, Belváros, Fő tér 2. kép. Szentháromság, előtérben kerék(Gráfik Imre felv. 2011.) vetők. Pest, 1775 (Rózsa 2004 nyomán) is burkolták és árkokkal szegélyezték, a kerékvetők ezeknek az utaknak a szélére szintén kikerültek, sőt, ma is ott vannak, akárcsak a hidakfelhajtóiná\." 3 A kerékvetőre vonatkozó ismereteink meglehetősen egyenetlenek. A szó, illetve a kifejezés a köznyelvben, főként az idősebb generáció jóvoltából még előfordul, de a fiatalabbak körében szinte hiányzik. Ez utóbbiak esetében pontosabban a kerékvető szó jelentésének a szűkebb tartalmával találkozunk. Mégpedig abban az értelemben, hogy a kerékvető általában az utak, járdák peremén elhelyezkedő magasítások, kiemelkedő szélek kialakítására vonatkozik. Az építészettörténeti kutatások, különösen az igényesebben kivitelezett kerékvetőket általában megemlítik, több esetben részletes leírásokat is adnak egy-egy példányról. A műemlékvédelmi törekvésekben, az építészeti rekonstrukciók, épület felújítások során megkülönböztetett figyelem irányult a kerékvetőkre is. 4 Kovács István miskolci kőrestaurátor számol be Füzérről, az Alsóvár (Párkány) felvonóhidas kapu kőkeretének 2009-ben végzett rekonstrukciója során arról, hogy mindkét kerékvető előkerült (830-839). Ajobb oldalinak sajnos a falba illő része hiányzik. 3 Ugyanő ad hírt a sárospataki római katolikus plébániaépület reneszánsz kőkereteinek konzerválási munkálatairól, restaurálásáról. Az utódokumentáció szerint: „Valószínű, hogy a két kerékvető még az egykor itt állt kapu maradványa, és jelenleg is „in situ" állapotban van." 6 3 Légrádi 1999. 684. 4 L. Ghyczy 2008. (több épületnél is). 5 hüp://www.koh7.htF6_szerkeszto/04_kpisti/100105_fuzer_^ (letöltés 2011. március 17.). 6 http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/04_kpisti/0901_spatak _plebania/sp_plebania.html (letöltés 2011. március 17.). 235
