Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - GRÁFIK IMRE: A kerékvető

Ma már egy olyan elektronikus adattárral is rendelkezünk, mely kifejezetten e tárgykörben szerveződött, illetve működik.

7 Jelen dolgozatunk kéziratának lezárásakor Budapest 10, Debrecen 5, Pécs 2, Eger, Esztergom és Marcali l-l fényképpel és leírással rendelkező kerékvetővel szerepel az adatbázisban.

8 Legújabb tudománytárunkban (Magyar Nagylexikon A-Z. Budapest, Magyar Nagylexikon Kiadó Zrt. 1993-2004.) azonban hiába keressük a kerékvető szót. Más (korábbi) általános ismerettárakban azonban már nagyobb eséllyel kutakodunk. Önálló címszóként tartalmazza a Pallas Nagylexikon, s eszerint a kerékvető: „kőből, öntött v. kovácsoltvasból, fából készült egészen egyszerű dúc-forma vagy ornamentált konzol-alaku eszköz annak az elhárítására, hogy bejáró kapukon a kocsi kerekei a kapufélfának neki ne menjenek...".

9 Ugyancsak megtalálható a Révai Nagy Lexikon címszavai között, nagyobb részben azonban általánosabb jelentéssel, de tárgyunk szempontjából szűkebb értelemben is, miszerint; kapuk mellett kőből faragott golyókat vagy fél golyókat is alkalmaznak kerékvető gyanánt.

1

0 Értelemszerűen szerepel viszont a kerékvető az építészeti vonatkozásokban igen gazdag művészettörténeti kézikönyvben: „kerékvető: kocsik, szekerek keréktengelyének ütését elhárító, különféle alakú, alacsony kőcölöp a kapubéllet két oldalának alján, esetleg az épület sarkain."

1

1 Fellelhető még a kerékvető A Magyar Nyelv Értelmező Szótára címszavai között is: „<utak, töltések szélén, kapu mellett> földbe mélyített gúla, kúp v. gömb alakú kőtömb a járművek kerekének távoltartására."

1

2 Az építészeti és közlekedéstechnikai szempontból nem elhanyagolható kerékvetők jelentőségére utal, hogy a Lexikon der gesamten Technik és a Meyers Lexikon is több címszóban (például Abläufer, Eckstein, Prellstein, Radabweiser, Schrammstein) tárgyalja.

13 A Meyers Lexikon a különböző elnevezések mellett még szakszerűen felhívja a figyelmet arra is, hogy „ a kerékx'ető kőnek alacsonyabbnak kell lennie a keréktengelynél, és ferdén kel! állnia, hogy a kereket meg ne akassza, csak elcsúsztassa ". (Németül egyébként tréfásan Brunzenstein néven is emlegették, nyilván a magukon könnyítő kutyákra gondolva...)"

1

4 7 L. http://www.szoborlap.hu - A további tájékozódás érdekében megjegyezzük, hogy a SzoborLap. hu Magyarország egyik legnagyobb digitális és nyílt művészeti gyűjteménye, köztéri szobrok bemutatására jött létre. Bárki regisztrálhat és feltölthet szabadon mindent, ami közterületen található és művészetnek hívható. Az oldal teljesen önszerveződő, a feltöltési űrlap csak iránymutatás, de törekszik a teljességre. Célja a hazai települések szoborvagyonának megörökítése - az indíttatás azonban a résztvevők számára különböző. Ez a sokszínűség tartja életben a közösséget és viszi előre az ügyet. — 2010-ben a Szoborlap.hu megnyerte az Év Honlapja - Minőségi díjat, személyes kategóriában. 8 L. http://www.szoborlap.hu/jelleg/29_kerekveto (letöltés 2011. március 4.). 9 PALLAS 1895. 10.409-410. 10 RÉVAI 1914. XI. 495. 11 Molnár-Németh-Voit 1961.215. 12 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1979. III. 857. - A veszprémi kerékvetőkről írott dolgozatában Jákói Bernadett egy sokkal bővebb leírást idéz a Magyar Értelmező Kéziszótár-ra utalva (Jákói 2009. 87-88). Pontos hivatkozás hiányában megkeresésemre - hozzám intézett levelében - kifejtette, hogy a publikált meghatározás valójában több, különböző forrásból származó adat felhasználásával egybe szerkesztett szöveg. 13 LEXIKON 1904. 1. 18., LEXIKON 1906. 3. 207., LEXIKON 1909. 7. 341., illetve MEYERS 1908. 16. 277. és 546., valamint SPRACH-BROCKHAUS 1938. kép 254. H12, továbbá 488., 500. és 576. 14 Idézi Légrádi 1999. 684. 236