Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - NAGY MOLNÁR MIKLÓS: Jeles egyéniségek és hatásuk a 20. századi nagykunsági népi kerámia történetében

tulajdonsága, hogy nemcsak másolta a korábbi fazekasok munkáit, hanem egyénivé tette, kántorosította, s ezt a stílust adta át az egykori tanítványok mellett a ma is köztünk élő és alkotó jeles fazekasoknak. Az általa kitalált kerámiaformák, edénytípusok, edényformák népszerűvé váltak a 20. század második felében a Nagykunságban dolgozó fazekasok körében, de más vidékek fazekasainak munkáit is befolyásolták, inspirálták újabb edénytípusok létrehozására. Mindkét fazekasról elmondhatjuk, hogy ők azért is lehettek ismertek és nagy hatású mesterek, mert a szakmát nemcsak a szűk körben tanult ismeretek alapján művelték, hanem mindig készek voltak újat tanulni, sőt azt maguk is keresték. így például Badár a nemzetközi vásárokon, kiállításokon járva figyelte meg mások formakincsét, és motívumvilágát. Hazatérve pedig megpróbálta a tapasztaltakat agyagba formázni, illetve az új edénytípusokat megalkotni, rajtuk az új díszítményvilággal. Kántor Sándor elsősorban a Karcaghoz közeli fazekasközpontok forma- és motívumvilágát tanulmányozta és azt egyénítette. Emellett más vidékek kerámiáját is megismerve alkotta meg a karcagi Kántor-stílust, de tanulmányozta a múzeumokban meglévő kerámia gyűjteményeket, s azokból is merített. Mindkét mesterről elmondható, hogy követőik, tanítványaik is öregbítették hírnevüket. Természetesen ehhez az kellett, hogy a fazekasmesterség valamennyi csínját-bínját a legapróbb részletekig ismerjék és tudják, s azt megfelelő módon át is tudják adni. Mindkét mester életének, munkásságának története jó példája az alkotó egyéniség széles körben stílust formáló, iskolát teremtő kisugárzásának, amely hatásában nem kisebb a „nagy" művészek - írók, költők, zeneszerzők, festők és szobrászok - tanítványaikra gyakorolt hatásánál. IRODALOM DOMANOVSZKY György 1977 Kántor Sándor. Budapest 1981 A magyar nép díszítőművészete I—II. Budapest, Akadémiai Kiadó FÜVESSY Anikó 2002 A Kántor-példa. In: ÖRSI Julianna (szerk.) Kulcsemberek. 113-132. Túrkeve GYÖRFFY István 1942 A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Budapest ISTVÁN Erzsébet 1995 Emlékkiállítás id. BADÁR BALÁZS (1855-1939) születésének 140. évfordulójára. Mezőtúr KRESZ Mária 1976 Népi és népies törekvések a mezőtúri fazekasság történetében. In: ANDRÁSFALVY Bertalan-SIPOS Zsuzsanna (szerk.): A népművészet tegnap és ma. A Magyar Néprajzi Társaság Vándorgyűlése, Pécs, 1976. szept. 23-26. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság 1978 Mezőtúr fazekassága 1813-1914. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban. Kiállításvezető. Budapest, Néprajzi Múzeum 1991 Magyar fazekasmüvészet. Budapest-Novi Sad MASSÁNYI József 1941 Mélyből a magasba... Badár-karcolatok. Mezőtúr 211