Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - SÁRKÁNY MIHÁLY: Etnográfia, etnológia és az antropológiai perspektíva - fogalmak egy tudomány születésekor
TAGÁNYI Károly 1917 Ahaza élő jogszokások gyűjtéséről. I. Ethnographia 28. 42-58. TÁLASI István 1947 Néprajzi életünk kibontakozása. In: TÁLASI István: Néprajzi tanulmányok, írások I. Budapest, 1979-80. ELTE BTK Tárgyi Néprajz Tanszéke (Dissertationes Ethnographicae 3—4.), 51-74. TIBENSKY, Jan 1985 A királynő könyvtárosa. Adam Frantisek Kollár élete és müvei. Madách TOKAREV, Sz. A. 1966 Isztorija russzkoj etnografii. Dooktrjábszkij period. Moszkva. Nauka TOPINARD, Paul 1881 Az antropológia kézikönyve. Budapest. Királyi Magyar Természettudományi Társulat TÓTH Gergely 2007 Bél Mátyás „Notitia Hungáriáé novae..." című művének keletkezéstörténete és kéziratainak ismertetése. Budapest, doktori disszertáció ( www.tti.hu/munkatarsak/tezi- sek/hu_tothgergely) VERMEULEN, Han F. 1995 Origins and institutionalization of ethnography and ethnology in Europe and the USA, 1771-1845. In: VERMEULEN, Han F.-ROLDÁN, ArturoAlvarez(szerk.): Fieldwork and Footnotes. Studies in the History of European Anthropology. London-New York. Routledge, 39-59. 1996 Taal-, land- en volkenkunde in de achttiende eeuw. Leiden, Oosters Genootschap in Nederland. Nr. 23. 2006 The German invention of Völkerkunde: ethnological discourse in Europe and Asia, 1740-1798. In: EIGEN, Sara-LARRIMORE, Mark (szerk.): The German Invention of Race. Albany, N.Y. State University of New York Press, 123-145. 2008a Göttingen und die Völkerkunde. Ethnologie und Ethnographie in der deutschen Aufklärung, 1710-1815. In: BÖDEKER, HANS Erich-BÜTTGEN, Philippe ESPAGNE, Michel (szerk.): Die Wissenschaft von Menschen in Göttingen um 1800. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 199-230. 2008b Early History of Ethnography and Ethnology in the German Enlightenment. Leiden, Doktori disszertáció Han F. Vermeulen kiadásában 2011 Linguistik und Völkerkunde - der Beitrag der historisch-vergleichenden Linguistik von G. W. Leibniz zur Entstehung der Völkerkunde im 18. Jahrhundert. Halle, Max Planck Institute for Social Anthropology Working Papers No. 133. ETHNOGRAPHY, ETHNOLOGY AND THE ANTHROPOLOGICAL PERSPECTIVE - CONCEPTS AT THE BIRTH OF A SOCIAL SCIENCE Since 1970 a series of scholars discovered earlier appearance of different names of our science than held formerly. Han Vermeulen contributed most to this effort. Due to him the emergence of this new social science can be described with its ramifications by now. The motivation was state interest to administer empires with many nations, leading to a concentration of research first in Russia at the beginning of the 18th century, but the academic formulation of this new field of knowledge was carried out in or transmitted through centres of information, of which the University of Göttingen was outstanding. G. F. Müller coined the term Völkerbeschreibung in St. Petersburg in 1740. Probably this was the "prototype" of J. F. Schöpperlin's ethnographia (Nördlingen, 1767), and Schlözer's Völkerkunde (Göttingen, 1771). Perhaps Schlözer's role was crucial in connecting information. He considered Ethnographie and Völkerkunde as synonyms and envisaged a science for a historical 20
