Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - GULYÁS ÉVA-SZABÓ LÁSZLÓ: Mezőtúri cserépbödönök a szolnoki Damjanich János Múzeum kerámiagyűjteményében
Az 1870-es években a dudi mázas edények kialakulásának idején világosbarna alapszínű kerámiák is készültek. Ezeket írókával díszítették, s a koszorúszerüen körbefutó fehér-sötétbarna színű stilizált virágmintái szerkezetileg és a nagyobb virágfejeket tekintve is előzményei a későbbi jellegzetes túri virágmintának. Lényeges eltérés az, hogy e stílusnál nem kontúrozták a leveleket, a virágok szélét. 1 5 Feltehetően ekkortájt készült az a világosbarna alapszínű bödön, amelyen sötétbarna, fehér, zöld színekből komponált írókás stilizált virágminta fut körbe. 1 6 Ez a bödön formailag jó, díszítése viszont kezdetleges, ügyetlen, készítője nem volt mestere az íróka kezelésének, elfolyatta a mázat, bizonytalan a vonalvezetése, arra gondolunk, hogy tanulódarab lehetett. Felirata viszont szellemes: „ vegyélmeg Tera Tizen Hat koronair ". A mezőtúri edények jellegzetes díszítménye a virágminta, melynek több változatát alkalmazták. Egyik a különálló virágminta, mely megismétlődik az edény túloldalán, vagy ha kisebb többször is. A másik a folyóminta, a „körülkoszorú", mely körbefut az edény oldalán, egyre dúsabb mintázattal, több kis virággal, levéllel, többnyire egy sötétbarna (hullám)vonal mentén. Jellemző, hogy a leveleket, néha a virágok szélét is kontúrozták. Erre az érett, kiforrott stílusra kitűnő példa a mezőtúri Túri Fazekas Múzeum tulajdonában lévő, 1882-ben készült, dudi mázas, írókás díszítésű, feliratos bödön. 1 7 A mezőtúri fazekasok másfajta ornamentikát is alkalmaztak edényeiken. A szolnoki múzeum kerámiagyűjteményében vannak olyan bödönök, amelyeken egy vagy két stilizált girlandsor 1 8 fut körbe. Ez a díszítmény mindkét bödöntípusnál előfordul, mint majd látni fogjuk. Az egészen világos dudi alapszínű bödön falát két körbefutó girlandsor díszíti. 1 9 Az egyik felül a fül fölött van, a másik valamivel nagyobb részekből a fül vonalában középen. A girlandok sötétbarnák, öbleiben vörös, zöld, kék írókás mázfoltok váltakoznak. Szája peremén csurgatott zöld máz, alul, felül sötétbarna csíkozás. Füle sötétbarnával vízszintesen vonalkázva. Ez a füldíszítési eljárás is egyik jellemző jegye a túri kerámiának. 2 0 Utolsónak mutatjuk be Kegyes Balázs 1884-es bödönét. Nem véletlenül, mivel nem Mezőtúron, hanem Kunszentmártonban készült, itteni tárgyalását az indokolja, hogy a mester mezőtúri stílusban dolgozott. Kegyes Balázs kunszentmártoni születésű fazekasmester volt, aki Mezőtúron tanulta a mesterséget. Önálló mesterként itt nem jegyezték be, de a tanoncok lajstromában szerepel. 1865-ben szabadulhatott. Később visszaköltözött szülővárosába és itt nyitott műhelyt. Nevelőapja, egyben mestere volt Bozsik Kálmán, neves kunszentmártoni fazekasnak. 2 1 Kegyes Balázs szerette a bravúros technikai megoldásokat. Ezt tanúsítja az 1865-ben valószínűleg remekbe készített csalikancsója, melynek érdekessége, hogy minden Mezőtúron alkalmazott korabeli technikai eljárás és színezési mód szerepel ezen az egyetlen edényen, ezért mint technikatörténeti darab nevezetes. 2 2 15 Gulyás-Szabó 1983. 26. 16 Ltsz. 62.134.1. Méretek: m: 24 cm. alj d: 13,3 cm, száj d: 13 cm. Csalog Zsolt gyűjtötte Mezőtúron 1962-ben. 17 TFM: 84.3.1. Nem véletlen, hogy ezt a bödönt már többször publikálták. Szerepel a Szolnok megye népművészete kötetben, I. Füvessy 1987. 546. kép, Nagy Molnár 2007. 91. kép, Gulyás-Szabó 1983. 12. kép. 18 Girland: virágfűzér, virágkoszorú jelentésű francia szó. 19 Ltsz. 81.186.1. Méretek: m: 24,5 cm, alj d: 11,3 cm, száj d: II cm. 20 A bödönt Szakács Tamás nyíregyházi magángyűjtőtől vette Füvessy Anikó. Szakács Tamás 1962-70 között gyűjtötte a tiszafüredi járásban ottani tanárkodása idején. A Damjanich Múzeum Látványtárában van. 21 Pusztai 2003. 216. 22 Acsalikancsó a kunszentmártoni Helytörténeti Gyűjtemény tulajdona. L. Gulyás-Szabó 1983. 23-24., Pusztai 2003.216. 196
