Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - KEMECSI LAJOS: Felföldi borkereskedő háza a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
A borkereskedő lakóházának a közeli és távolabbi környezetre vonatkozóan is nyilvánvaló divatközvetítő szerepe volt. A kiállítás igazolja, hogy a hagyományos közösségeknek évszázadokkal korábban is volt információja a távolabbi környezetről, eljutottak hozzájuk a világ távolabbi részéről is új eszközök, eszmék. 1 3 Sajátos lehetőségei vannak a szabadtéri néprajzi múzeumi állandó kiállításoknak a mezővárosi életmód bemutatására. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Alföldi mezőváros tájegységének megvalósult épületei, illetve a Felföldi mezőváros tájegység tapasztalatai különösen érdekesek a téma szempontjából. A modem muzeológiai interpretációs gyakorlat alkalmazásának lehetőségei mellett, az interaktív kiállítások is teret nyernek a szabadtéri néprajzi múzeumokban. 1 4 A mezővárosi intézmények bemutatásának igénye és a városias - polgárosult életvilágok, civilizációs folyamatok érzékeltetése is fontos cél ezen kiállítások esetében. 1 5 A felföldi mezővárosok egykori virágzását elemezve, kultúrájuk egyes jellemzőit megismerve megállapíthatjuk, hogy azok a települések voltak és maradtak életképesek, amelyekben a városfejlesztő erők közül több is működött párhuzamosan. A tisztán szőlőtermelő mezővárosokat a 19. században az exportlehetőségek megszűnése, a szőlődézsma s végül a pusztító filoxéra tönkretette. Az egykori 70-80 felföldi mezőváros közül alig 7-8 lett modem város. A filoxéra ráadásul csak brutálisan betetőzött egy hanyatlási folyamatot, amelyet a hagyományos orosz és lengyel piacok elvesztése indított el és a gyáripar terjedése, illetve a szőlőbirtokos rétegnek az elszegényedése folytatott. A felföldi mezővárosok történeti képződmények, s csak több tudományág módszerének együttes alkalmazásával kutathatók, s csak az interdiszciplinaritás következetes alkalmazásával mutatható be egy ilyen komplex tematika szabadtéri múzeumi környezetben. A felvidéki mezővárosi épületek múzeumi megjelenítéséhez telepítési tervként olyan településszerkezeti egységet alakítottunk ki, amelyre nyolc szalagtelkes porta elhelyezhető. Ez a városszerkezeti egység a háromszögletű térre bővülő villás útelágazás, amire a telkek merőlegesen fekszenek. A teraszos művelést bemutató szőlőhegyre vezető utcasoron áll a hejcei borkereskedő lakóháza. A Felföldi mezőváros épületcsoport 3. pozíciószámán került elfogadásra a hejcei telek és a lakóház, amit az 1973-ban a múzeumi tájegységi telepítési tervbe iktattak. 16 A tervezéshez elengedhetetlen alapkutatásokat, néprajzi és levéltári gyűjtéseket 1971-74 között végezték el a múzeum munkatársai Kecskés Péter akkori tájegységfelelős irányításával. 1 7 A telek és a lakóház felmérését a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársai 1973-ban készítették el. A megvalósítási terv a hiteles másolat és rekonstrukció elveinek együttes alkalmazásával számolt. Az elmúlt évtizedek során részlegesen megvalósult az alapozás-, padlózat- és fal szerkezetkutatás, illetve a családtörténeti adatok kiegészítése. A tervezés alapjául szolgáló újraépítési javaslatot Kemecsi Lajos készítette el 2003 novemberében, kiegészítve, módosítva a korábbi tervet. A terveket Karádi Zoltán és Búzás Miklós építészek készítették el 2004 februárjában. 1 8 13 Viga 2007. 7. 14 Ennek a folyamatnak legutóbbi eredményeiről tájékoztat pl. Ravn 2008., Hooper-Greenhiil 1994., Hein 2004., Rentzhog 2007. illetve Puczkó-Rátz 2000. 15 Kemecsi 2008b, 2009c. 157. Olyan kulturális jelenségek néprajzi kutatása is árnyalja a mezővárosi mentalitásról kialakult képet, mint a boszorkányság, a néphit gazdag emlékanyaga. Vö. pl. Kemecsi 2007. 16 A múzeumi felépítés alapdokumentuma, az újjáépítési javaslat: Kemecsi 2003b. 17 Kecskés 1988. 25-38. 18 A telek és ház egyesített dokumentációszáma: SZNM MNEA-E/219. 159
